Még idén négy céget hoz a budapesti parkettre a tőzsdefejlesztési alap

A Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap (NTfA) kezelőjeként vállalták, hogy évente négy-nyolc olyan társaságba fektetnek be, amely megjelenik a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) Xtend platformján vagy esetleg egy magasabb kategóriában. Tartható az ütemterv?

Ezt a vállalást úgy tettük, hogy előtte tájékozódtunk arról, Magyarországon hány olyan kis- és közepes vállalkozás van, amely valamilyen módon közel szeretne kerülni a szabályozott tőkepiachoz. Ebben segítségünkre volt, hogy a BÉT három éve szisztematikusan méri fel azokat a jellemzően középvállalkozásokat, amelyek eljutottak már egy bizonyos fejlettségi szintre, van konkrét tervük a további növekedésre, és ehhez a tőzsdén keresztül szeretnének forrást bevonni. Másrészt az elmúlt közel hétéves befektetési tapasztalatunk és kapcsolatrendszerünk alapján, illetve az Irinyi-terv végrehajtásához kapcsolódóan a mi látókörünkbe is bekerült tíz-húsz tőzsdeérett cég.

Azt lehet már látni, hogy idén mekkora összeget fektetnek majd be?

Előreláthatóan négy tranzakciót bonyolítunk le idén, ezek többsége úgynevezett pre-IPO és az Xtenden való megjelenés lesz, de körvonalazódik egy IPO is. A befektetések összértéke két, két és fél milliárd forint. Az érdeklődés fokozódik az alap iránt, elsősorban olyan cégek részéről, amelyek már részt vesznek a BÉT valamely felkészítő, információs programjában, például az ELITE-ben. Ilyen a Megakrán Zrt. is.

Kizárólag azokba a cégekbe fektetnek, amelyek vállalják a tőzsdei megjelenést?

Az NTfA nem a hagyományos értelemben vett kockázatitőke-befektető, elsősorban olyan vállalkozásokat támogat, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a BÉT-hez. Lesznek olyan ügyfeleink is, akik most kezdik felépíteni a tőkepiaci jelenlétet, ezek a cégek jellemzően a Xtend platformot célozzák meg. Zártkörűen működő társaságoknak is folyósíthatunk tőkét, ha vállalják, hogy tizenkét, de legfeljebb huszonnégy hónap alatt megjelennek valamilyen formában a tőzsdén.

A BÉT-en már jegyzett társaságok is jelentkezhetnek?

Igen, ha ez például az Xtend. Ebben az esetben az alap a BÉT szabályai szerint lehet befektető, azaz részt vehetünk a kibocsátásban úgy, hogy például mi jegyezzük le a kibocsátandó részvények egy részét intézményi befektetőként. Lehetséges a részvételünk például akkor is, ha a kibocsátás eleve a Standard kategóriát célozza meg.

Van a kihelyezendő forrásnak felső határa?

Az alap 13 milliárd forint alaptőkével jött létre, de a kormány tervezi a növelését, első körben 20 milliárd forintra. Ez egyelőre nem égető szükséglet, hiszen nemrég indult az alap. A kihelyezendő forrásösszegnek van elméleti felső határa, ez az alap jegyzett tőkéjének 15 százaléka, azaz közel kétmilliárd forint. A tranzakciókat úgy tervezzük, hogy egy projektbe átlagosan egymilliárd forintot fektetünk be.

Elegendő ez a tőke egy tőzsdére készülő kkv-nak?

Mi csak részfinanszírozók vagyunk, kötelező eleme a projektnek egy vagy több társbefektető megléte is. A belső szabályzatunk szerint – amely az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárást követi – a magántőke aránya hét évnél fiatalabb vállalkozás esetében legkevesebb 40 százalék, e fölött pedig 60 százalék kell hogy legyen.

Ez azt jelenti, hogy a pályázónak hoznia kell egy magánbefektetőt is?

Az NTfA a BÉT működési logikájához igazodik, ez azt jelenti, hogy privát befektető kiválasztásánál is nyilvános eljárást kell lefolytatnunk. A kkv természetesen hozhat társbefektetőt, ha teljesíti a feltételrendszert, de a tranzakcióból nem lehet kizárni a többi érdeklődőt.

Milyen kritériumok alapján szűrik a pályázatokat?

Az alap csak életképes, komoly növekedési potenciállal rendelkező cégekbe fektet. Nyilvános kibocsátás esetében ennek megállapítása egyszerűbb a kijelölt tanácsadók által elkészített, a tőzsdei feltételeknek megfelelő tájékoztatók miatt. A pre-IPO típusú befektetéseknél ugyanakkor nincs erre vonatkozó követelmény, ebben az esetben úgy viselkedünk, mint egy hagyományos kockázatitőke-befektető, tehát megvizsgáljuk az üzleti tervet a saját szabályrendszerünk szempontjai alapján. Az előszűrést követően a projekt az öttagú befektetői bizottság elé kerül, amelyben részt vesz a BÉT egy kijelölt szakértője is. Ha a projekt megfelel a szabályzatnak, illetve a tervezett hozamelvárásnak, akkor következik a jogi, a pénzügyi és adott esetben a szakmai átvilágítás. Ez utóbbira azért van szükség, mert adódhatnak olyan speciális területek – például az IT- vagy a biotechnológiai szektorban –, amelyeket a nemzetközi trendekkel is össze kell hasonlítani. Ezután kerül az ügy az igazgatóság elé, amely meghozza a végleges döntést.

Ez a folyamat hosszúnak és bürokratikusnak tűnik.

Nem az. Az elmúlt hét évben száz befektetést és ezekhez kapcsolódóan több mint százhúsz finanszírozást hajtottunk végre. Közben kialakult egy tudás, amelyből a tőzsdefejlesztési alap keretében zajló projektek is hasznot húznak. Standard eljárás zajlik felkészült és motivált szereplőkkel. A nyilvános kibocsátás eljárása eleve szabályozott, ott nekünk kell igazodnunk.

Az önöktől igényelt forrás kizárólag a tőzsdei megjelenés költségeire fordítható?

A forrást olyan fejlesztésre fordíthatja a cég, amely azt a célt is szolgálja, hogy megteremtse a nyilvánosság feltételeit. Ilyen például a menedzsment kiegészítése, az IT-rendszer kiépítése, a jogi környezet rendbetétele és nem utolsósorban az imázs felépítése. De a fejlesztési csomag ettől mindig szélesebb.

Az alap pusztán a megtérülést, azaz a hozamot vagy a papír minőségét is nézi egy befektetéskor?

A tőzsdének érdeke az is, hogy a piacra kerüljenek olyan papírok, amelyek a kisbefektetők számára vonzók, érdekesek. Ehhez sztori kell. Ezzel sokszor ütközik a konzervatív pénzügyi megközelítés. Nekünk az elbírálás során mindkét szempontot figyelembe kell vennünk. Az alap számára természetesen fontos a pénzügyi megtérülés, de legalább ennyire fontos a BÉT megerősítése is.

Nem jelent kockázatot önöknek, hogy az alacsony likviditás miatt nehézkes vagy akár sikertelen lehet az exit?

Egy befektetéskor öt-hét év távlatában tervezünk, ez lehetőséget ad arra, hogy megfelelő stratégiát alakítsunk ki egy-egy részesedés értékesítése kapcsán. Az Xtendre tartó cégek esetében az a célunk, hogy két-három éven belül megtörténjen egy IPO. Ez egyben az elsődleges exitstratégiánk is.

A Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. (alapkezelő) hatalmas kihelyezendő forrásokkal rendelkezik.

Fel tudja mindezt szívni a piac?

Optimista várakozásaink szerint további forrásokat kell allokálnia a későbbi években az alapkezelőnek. A Széchenyi Tőkebefektetési Alap 2011-es indulásától 2016 végéig 650 projektet vizsgáltunk meg, és 12,8 milliárd forintot helyeztünk ki 91 vállalkozásnak. Harminc projektből már sikeresen kiszálltunk, az exitek szaldója 10 százalékos hozam. Csupán egy vállalkozás esetében könyveltünk el veszteséget, és előreláthatóan további egy vállalkozásból kisebb mínusszal tudunk majd kiszállni. Több projekt esetében is 12-15 százalékos éves hozamot sikerült realizálni. A jelenleg futó mintegy hatvan befektetés túlnyomó többségét is remélhetően sikeresen zárjuk le. Nagyjából 350 projektet vizsgáltunk meg 2017 óta, ebből mintegy hatvannal komolyan foglalkozunk. Nagyjából 3,5 milliárd forint összértékű szerződés van már lekötve vagy jóváhagyási státuszban.

Melyek a preferált ágazatok befektetési szempontból?

Szeretjük a hagyományos ágazatokat is, az innovatív szektor mellett kiépítettünk egy komoly portfóliót, amelyben autóipari beszállítók, gépipari vagy fémfeldolgozó cégek szerepelnek. A befektetések között van egy víz- és szennyvízipari portfólió és egy egészségipari szolgáltató csoport is. Az utóbbi években mi voltunk az egyetlenek, akik például a magyarországi divatiparba jelentős tőkét allokáltunk, miután ebben a szektorban is jelentős – kiemelten turisztikai – potenciált látunk. Az igénylők között általános trendváltozás zajlott le: korábban a vállalkozásaink 75 százalékánál volt önálló fejlesztés, mára ez az arány megközelíti a 100 százalékot. Ma tehát szinte kizárólag önálló fejlődési sztorikhoz kérnek forrást. Sok az olyan projekt – nagyjából 75 százalék –, amelyik a digitális gazdasághoz kötődik. Nagy potenciált látunk az oktatás-képzés irányú befektetésekben is, ezért több ilyen projektben vagyunk érdekeltek.

Mitől más a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt., mint a többi piaci szereplő?

A legfontosabb különbség, hogy kizárólag kisebbségi tulaj­donrészt szerzünk, és csendestársként viselkedünk, így eleve alaptalanok azok az aggodalmak, hogy kiszorítjuk az eredeti tulajdonost a cégéből. Valamennyi alapunknál ezt az üzletpolitikát követjük. Másrészt konzervatív szemléletű befektető lévén, az adott ágazat lehetőségeihez igazítjuk a hozamelvárásunkat. Az alapkezelő továbbá aktív segítő-támogató üzletpolitikát foly­tat, pénzügyi tudásunk van, ebből következően a forrásbevonásban ezek kombinálásában tudjuk segíteni a vállalatot.