Adókedvezmény járhat a balesetet okozó rossz autósoknak?

A pénteken megszavazott törvénymódosítás érvényben tartja az adósapkát a kgfb-re rakódó biztosítási adó tekintetében: továbbra is maximum napi 83 (éves szinten 30 295) forint lehet az adó. Az intézkedés célja még mindig az, hogy a kvázi sokat fizető nagy gépjárművek tulajdonosait ne nyomja számottevő adóteher is.

Ám az adó a befizetett díjra vetül, márpedig a korábban kárt okozó autósoknak a bonus-malus rendszer szabályozása szerint akár az eredeti díj négyszeresét is kérheti a biztosító, ha az autós többször okozott kárt. (Ráadásul a bruttó díjat növeli a biztosítók által mind többször alkalmazott károkozói pótdíj is.) Így viszont az éves díj 132 ezer forint fölé megy, és akkor az állam a károkozót jutalmazza adómérsékléssel.

Értelemszerűen ennyi a személykocsiknál csak a valóban rengeteg kárt okozó, 4-es maluskategóriában lévő vagy kirívóan nagy teljesítményű autósoknak jön össze – a kgfb átlagdíja a Netrisk kgfb-indexében 38 078 forint volt szerdán –, ám a tehergépjárművek körében több olyan szegmens lehet, ahol a rossz bonus-malus mutató miatt emelkedik az említett szint fölé a kgfb díja. Itt több olyan eset lehetséges, ahol a gépjármű-tulajdonos lényegében azért kap adókedvezményt, mert rosszul vezet. (A flottaszerződéseknél ugyanakkor általában nincs bonus-malus rendszer, a biztosítók ott A0 alapdíjon számolnak.)

Sokak szerint érdemes volna az adósapka alkalmazásának lehetőségét valamilyen módon a kármentességhez kötni, például kimondani, hogy a büntetőszorzóra vonatkozó díjtételre nem igényelhető az adókedvezmény.

A teljes cikk a Világgazdaság csütörtöki számában olvasható