Az új adósságfék-szabályok bővíthetik a hitelezést

Az új lakáshitelesek négyötöde már most is rögzített kamatozást kér, és tavaly jórészük alacsonyabb arányú törlesztést vállalt a jegybank által most maximált, változó kamatozású hitel törlesztőrészleténél – hívta fel a figyelmet Szombati Anikó, az MNB ügyvezető igazgatója. A jegybank augusztusban hirdetheti ki a lakossági ügyfelek túlzott eladósodását megakadályozó rendelete módosítását, miután az Európai Központi Bank véleményezte azt.

Az október 1-jétől életbe lépő rendelet az ügyfelek jövedelmének arányában vállalható maximális törlesztőrészleteknél (JTM) fogalmaz meg új kiegészítő szabályokat

– emlékeztetett. Hozzátette, hogy ezek a szabályok ösztönzik az új lakáshiteles ügyfeleket a fix, „bebetonozott törlesztőrészletű” lakáshitelek felvételére. Akik ugyanis 10 évre vagy a hitel futamidejének egészére fixálják törlesztőrészleteiket, jövedelmük ugyanakkora hányadát fordíthatják hiteltörlesztésre, mint eddig: 400 ezer forint havi nettó bevételig a felét, e fölött 60 százalékát – mutatott rá Szombati Anikó.

A kockázatosabb, változó kamatozású, vagy rövidebb időre fixált kamatú forint lakáshiteles ügyfelek is bízhatnak benne ezentúl, hogy lesz elegendő jövedelmi tartalékuk, ha emelkedni kezdenének a kamatok

– mondta. Az ő havi törlesztőrészletük maximuma ugyanis jövedelmüknek az eddigiekhez képest alacsonyabb hányada lehet: 5 évnél rövidebb fixálásnál 25 százalék, 5-10 év közöttinél pedig 35 százalék – fejtette ki.

Az MNB intézkedése nyomán a lakáshitelek változatlanul a tavalyihoz hasonló, dinamikus ütemben bővülhetnek. A lépés ugyanis nem a hitelek mennyiségére, hanem minőségére hat, és teszi azt egészségesebb és kiszámíthatóbb szerkezetűvé – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

Tavaly a magyarországi háztartási hiteleknél az átlagos JTM-mérték mindössze 27 százalékos volt. A hazai ügyfelek tehát Szombati Anikó szavai szerint eddig is óvatosan, döntően az új jegybanki JTM-limiteknél is alacsonyabb szinten igényeltek jelzáloghiteleket.

A jegybank fix kamatozást ösztönző lépése összhangban van az idei új lakáshitelesek szándékával is, több mint négyötödük ugyanis 2018 májusban már fix kamatozással vette fel a hitelét, miközben ez az arány egy éve még alig 40 százalék volt – ismertette.

Szombati Anikó szerint az MNB szeretné tovább ösztönözni a biztonságos hitelbővülést, és emlékeztetett rá, hogy az összes hazai lakáshitel szerződés közel 60 százaléka – a régebbi változó kamatozású konstrukciók miatt – még mindig egy évnél rövidebb időre fixált kamatozású. Sok ügyfélnek így célszerű volna régi hitelét szerződésmódosítással vagy fix kamatú konstrukcióval – például minősített fogyasztóbarát lakáshitellel – átalakítania a jegybanki szakember szerint.

Az új adósságfék-szabályok illeszkednek az MNB korábbi, a biztonságos fix kamatozású lakáshitelek terjedését szolgáló intézkedéssorozatába. Az ügyvezető igazgató a fogyasztóbarát lakáshitelek és az MNB jelzáloglevél-vásárlási programja mellett ezek közé sorolta, hogy

a hitelintézetek kötelesek lakáshiteleik 15 százalékánál az azokhoz szükséges forrásokat hosszú futamidejű jelzáloglevelek révén előteremteni.

Az elmúlt évtized kamatváltozásai bizonyítják, hogy a jellemzően 15 éves futamidejű lakáshiteleknél aligha lehet úgy kalkulálni, hogy nem változnak a törlesztőrészletek – hangsúlyozta. „Márpedig aki fix kamatot választ, annak a kamatrögzítés időszaka alatt nem változik a havi törlesztője” – összegezte.