Macron reformterveire nem maradt idő

Kedvezően reagáltak a piacok arra, hogy az előzetes szakértői várakozásokkal ellentétben megállapodásra jutottak az uniós állam- és kormányfők a migrációs politikát illetően a múlt hét végi brüsszeli EU-csúcson. A pán-európai STOXX 600 0,8 százalékos, a német részvényeket tömörítő DAX index pedig 1,1 százalékos emelkedéssel zárta a pénteki napot, és az euró is erősödött a dollárral szemben.

A megegyezés szerint az Európai Unió pénzügyi támogatásával a tagállamok zárt menekülttáborokat hozhatnak létre, ez viszont önkéntes alapú lesz, nem vezetik be a kötelező kvótát.

Az uniós vezetők hangsúlyozták, céljuk a frontországok, így például Görögország és Olaszország tehermentesítése. A közelmúltban megválasztott olasz miniszterelnök, Giuseppe Conte korábban ugyan azzal fenyegetőzött, hogy megvétózza az EU-s migrációs megállapodást, végül azonban elégedetten távozott az ülésről. Az olasz tízéves állampapírok hozama egyhetes mélypontra, 2,69 százalékra esett vissza pénteken.

Angela Merkel számára különösen fontos volt, hogy megállapodás szülessen az EU-csúcson az illegális bevándorlók ügyében. A német kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) koalíciós partnere, a Keresztényszociális Unió (CSU) ugyanis szigorítaná a német migrációs politikát. Horst Seehofer belügyminiszter azt javasolta, küldjék vissza a német határra az Európai Unió más tagállamaiban regisztrált illegális bevándorlókat. Angela Merkel azonban uniós megállapodás nélkül nem akarta megtenni ezt a radikális lépést. A Financial Times információi szerint a kancellár kétoldalú egyezséget kötött Görögországgal és Spanyolországgal, ennek értelmében Berlin visszaküldheti a dél-európai államokba az ott regisztrált bevándorlókat.

Bár az EU-csúcson megkötött migrációs megállapodás csökkentette a német kormány felbomlásának valószínűségét, illetve tompította a tagállamok közötti feszültségeket, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke leszögezte: korai még sikerről beszélni.

Ez volt eddig a feladat legkönnyebb része, a java az lesz, amikor elkezdjük a megvalósítást

– mondta.

Az Európai Tanács jelentéséből kiderül, hogy a migrációs fő témakör mellett egyéb kérdésekkel is foglalkoztak, ám inkább csak érintőlegesen, fontosabb megállapodások nélkül. Szóba került többek közt a digitális vállalatok megadóztatása is, amelyet változatlanul szükségesnek tartanak az uniós állam- és kormányfők, ám a részletek kidolgozását későbbre hagyták. Támogatta a tanács az Európai Bizottság amerikai védővámokra adott válaszlépéseit is.

Emmanuel Macron francia elnök sokat várt a pénteki üléstől, amelyen a tervek szerint megvitatták volna a német–francia javaslatot az eurózóna megreformálásáról, és ezen belül a közös euróövezeti büdzséről. Kiélezett konfliktust vetített előre a tagállamok előzetes reakciója, a holland pénzügyminiszter, Wopke Hoekstra 12 ország kormányának nevében írt levelet az eurócsoport elnökének, Mário Centenónak, amelyben kétségeit fejezte ki a reformtervezet szükségességét illetően. A hajnalba nyúló bevándorláspolitikai egyeztetések után azonban a pénteki euróövezeti összecsapások elmaradtak.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható