Nem csak a jegybank gyengíti a jüant

A jüan értéke a piaci kereslet és kínálat függvényében alakul ki, a jegybank nem akarja a kereskedelmi háború miatt szándékosan leértékelni a devizát – közölte tegnap a kínai külügyminisztérium. A tárca ezt arra válaszul közölte, hogy Donald Trump Twitter-üzenetében panaszkodott: Kína és az Európai Unió is szándékosan manipulálják a devizaárfolyamokat, és emiatt erősödik egészségtelen szintekre a dollár.

Trumpnak abban igaza van, hogy a második negyedévben több mint 8 százalékot gyengült a jüan a dollárral szemben, és tegnap bő egyéves mélypont közelébe süllyedt.

A trend hirtelen fordult meg, több mint egyévnyi erősödés után váltott irányt a kurzus. Természetes azonban, hogy geopolitikai feszültségek esetén a tőke a kockázatosabb piacokról a biztonságosabbak felé távozik. Abban is igaza van az amerikai elnöknek, hogy Kínának érdekében áll a kereskedelmi korlátozások árnyékában gyengén tartani a jüant, hogy támogassa az exportot. Nehéz elhinni, hogy egy ilyen helyzetben ne nyúlna a jegybank a devizaleértékelés eszközéhez.

A gyengülésnek azonban makrogazdasági fundamentumai is vannak. Június végén a kínai jegybank lazított a kereskedelmi bankok tőkemegfelelési szabályain, amivel 106 milliárd dollárnyi jüant, a GDP 0,8 százalékának megfelelő összeget öntött a pénzügyi szektorra és a hitelpiacra.

Sajtóhírek szerint a jegybank arra utasította az állami tulajdonú bankokat, hogy adjanak olcsóbb hiteleket a vállalati kötvénypiacról kiszoruló cégeknek. Ezek az intézkedések burkolt és mérsékelt monetáris lazításként is felfoghatók.

Eközben az alapkamat még mindig rekordalacsony, 4,35 százalékon áll, nincs is tervben az emelése, elemzők szerint pedig a központi bank újabb nem konvencionális eszközökkel tovább lazítja a monetáris kondíciókat.

Eközben a Fed már kamatot emel, és az Európai Központi Bank is belengette a szigorítást, a monetáris széttartás gyengítheti egy ország devizáját. Az árfolyamesésben szerepet kaphat az is, hogy közel nyolc év óta először mínuszos lett a kínai folyó fizetési mérleg, 341 milliárd dolláros hiányt hozott össze az első három hónapban.

Az elmúlt bő három hónap gyengülését nem kíséri pánikszerű tőkekivonás, mint a jüan legutóbbi, 2015–16-os lejtmenetét. Az árfolyam ugyan gyorsan esik, de a jegybank június elején már szóbeli intervencióval élt: Ji Kang jegybankelnök közölte, hogy stabil devizát szeretnének, és szavaival egy időre le is fékezte a gyengülést. Elemzők szerint a jegybank stabilizálni fogja az árfolyamot, különösen azért, hogy támogassa a növekedést. Egyéb eszközöket, egyebek közt hitelezési és költségvetési lazítást is felhasználhat majd, hogy támogassa az első negyedévben csökkenő beruházási aktivitást.

Sokak szerint a jüan már elérte azt a szintet, ahol többet árt az államnak, mint amennyit az exporton keresztül nyer.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható