Újraindítja termelését a ZTE

A kínai–amerikai kereskedelmi háború egyik vezéráldozataként feltüntetett ZTE mobiltelefon- és hálózatieszköz-gyártó három hónapos kényszerszünet után újraindíthatja termelését, mivel szerdán hivatalosan is megszüntették a céget sújtó korlátozásokat – pontosabban tízéves próbaidőre felfüggesztették őket. Mint ismert, Donald Trump elnök kezdeményezésére Washington hét évre szóló beszállítási moratóriumot rendelt el a ZTE-vel szemben, miután beigazolódott, hogy az amerikai szankciókat megsértve rendszeresen szállított Iránnak és Észak-Koreának távközlési berendezéseket.

Ezek azonban amerikai beszállítóktól származó részegységeket és technológiát is tartalmaztak, ezért döntött az Egyesült Államok úgy, hogy vállalatainak meg kell szüntetniük kereskedelmi kapcsolataikat Kína második legnagyobb mobiltávközlési konszernjével.

A drasztikus tiltás amerikai vállalati érdekeket is húsba vágóan érintett. A ZTE kétszáz amerikai partnere a Reuters adatai szerint tavaly 2,3 milliárd dollár értékben szállított alkatrészeket és szoftvereket a ZTE-nek. Gyakorlatilag a ZTE okostelefonjaiban 30 százalék körüli értéket képviseltek az amerikai eredetű alkatrészek. A Qualcomm és az Intel csipjei és a Google Android operációs rendszere nélkül megbénult a termelés a 80 ezer főt foglalkoztató óriáscégnél. Egy kisvárosnyi ember munkájának elveszítése még Trumpot is elgondolkoztatta, az elnök azonban komolyabb presztízsveszteség nélkül akart kijönni a konfliktusból.

A múlt hónapban előkészített egyezményt szerdán aláírták, ennek értelmében

a ZTE vállalta, hogy a már lerótt 900 milliós bírság után továb­bi egymilliárd dollár befizetésével ve­ze­kel, valamint az eset megismétlő­dé­se elleni biztosítékként 400 millió dollárt letétbe helyez az amerikai kereskedelmi minisztérium elkülönített számlájára, elbocsátja a személyi felelősöket, és szigorú monito­ringrendszert épít ki.

A kereskedelmi tárca közleményében cáfolta, hogy bármilyen összefüggésben lenne a most szignált megállapodás a szerdán bejelentett, újabb 200 milliárd dollár értékű kínai importárut érintő amerikai vámkivetéssel.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható