A fohász aligha menti meg a lírát

Eddig semmi sem állította meg a török líra zuhanását, pénteken az euróval és a dollárral szemben is elérte a 20 százalékos mínuszt. A líra az idén több mint 60 százalékot gyengült e két fizetőeszközzel szemben, rendkívül súlyos a török devizaválság.

A befektetők pánikszerűen mentik ki eszközeiket Törökországból, s egyre jobban kiviláglik a gazdaság sérülékenysége.

A kötvénypiaci hozamok rohamosan emelkednek, pénteken a tízéves eszköz hozama majdnem 2 százalékponttal növekedett, a kétéves papír hozama 3,5 százalékponttal. A részvénypiac is megszenvedi a válságot, a március óta 20 százalékot zuhanó tőzsdeindex, a BIST 100 pénteken újabb 2,5 százalékot esett.

Recep Tayyip Erdogan államfő szerint nincs devizaválság, „piaci fluktuációnak” nevezte a gyengülést, amelynek semmi köze a gazdasági fundamentumokhoz. Szombati beszédében hangsúlyozta: az ország gazdasági háború célpontja, ismét kérte a lakosságot, hogy arany- és dollártartalékaikat váltsák lírára a kurzus védelmében. Erdogan azt mondta: nincs mitől félni, hiszen Allah velük van. Allah sem tudott azonban támaszt adni az árfolyamnak, főleg azután, hogy Donald Trump közölte: már utasítást is adott az alumínium 20 százalékos és az acéláruk 50 százalékos vámjának kivetésére.

Az amerikai importvámoknál is többet nyomhatott azonban a latban Erdogan azon mondata, amely szerint a piaci fluktuációból való legjobb menekülési mód a gazdasági termelés felpörgetése és a kamatszintek csökkentése. A befektetők utóbbitól tartanak leginkább: a gazdasági lendület motorja ezután is a vállalati devizahitelezés lehet csak, a devizagyengülés ellen pedig csökkentés helyett inkább emelni kellene a kamatszintet, hasonlóan Argentínához, ahol 13 százalékponttal emelték a rátát a pezó válsága miatt. Ez ugyan akár recesszióig lassítaná a török gazdaságot, de az importigények lassításán át képes lenne egyensúlyba állítani a folyó fizetési mérleget – írta elemzésében Paul Greer, a Fidelity portfóliómenedzsere. Enélkül szerinte Törökország egyetlen komoly esélye, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz fordul, ahogy Argentína is tette.

A devizaválság a múlt hét végére valamelyest átgyűrűzött a kelet-közép-európai régióba is, a korona 0,3, a zloty 0,4, a forint pedig 0,8 százalékot veszített értékéből az euróval szemben.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint azonban nemcsak a török válság, hanem az Egyesült Államok egyéb gazdasági és geopolitikai konfliktusai mind közrejátszottak, hogy újra lendületet kapjon a fejlődő piacokról való tőkekivonás. Vélhetően nem lesz hosszú életű a régiós devizák gyengülése, a nagy hullám már mögöttünk van, csak a piac nagyon érzékeny a negatív hírekre – hangsúlyozta a szakértő. Az év végére a forint az euróval szembeni 320-as szintig gyengülhet vissza a török helyzettől függetlenül is: a következő években a 320 lehet az új 310. Török szerint ez ellen leginkább a jegybank tehetne, ha a becsült időpont előtt szigorítana, de az is támaszt adhatna a forintjegyzésnek, ha a nemzetközi hitelminősítők a következő időszakban felminősítenék hazánkat.

A Törökországban kibontakozó árfolyamválság csak kismértékű kockázatot jelent Magyarország számára – véli Módos Dániel, az OTP Bank makroelemzője. Az elsődleges csatorna szerinte a török helyzet miatt kialakuló kockázati prémiumsokk lehet, amely a forint leértékelődéséhez vezethet. Mivel azonban a hazai fedezetlendeviza-kitettség nagyon alacsony és a gazdaság sokkellenálló képessége magas, ennek reálgazdasági hatása feltehetőleg nem lesz érdemleges. Ezenfelül – fűzte hozzá a szakértő – a Törökországba irányuló export a teljes exportunk kevesebb mint két százalékát teszi ki, míg importunk az egy százalékot sem éri el, így a reálgazdasági csatorna sem lehet erős.