Az MSCI feltörekvő piaci indexének negyedéves átsúlyozását augusztus 13-án, hétfőn éjjel jelentik be. A magyar papírokat előreláthatóan nem érinti majd érdemben a döntés, mindössze enyhe súlycsökkenésre lehet számítani. „A negyedévvel korábbi átsúlyozásnál A sorozatú, azaz a sanghaji tőzsdén jegyzett kínai papírok kerültek be a mutatóba. A közkézhányaddal kiigazított kapitalizáció alapján számolt eredeti súlyuknak csupán a 2,5 százalékát vették figyelembe a kínai piac sajátosságai miatt. Az ázsiai ország részvényeit a nem teljesen nyitott piac, a devizakorlátozások és a külföldiek által birtokolható kínai részvények limitje miatt kezelték így.
Most a 2,5 százalékos határt felemelik 5 százalékra, ami azzal jár, hogy a már bent lévő többi részvény, így a magyar papírok súlya is csökken.
A kínai papírok teljes súlyú figyelembevételére még minden bizonnyal nagyon sokáig nem kerül sor” – mondta a Világgazdaságnak Nagy András, az Erste elemzője. A kínai papírok megjelenése többletforgalmat hoz a piacra. A hongkongi tőzsdén jegyzett részvények az ottani nyitott szabályozás miatt már régóta részei az indexeknek.
A bejelentés után hetekkel, szeptember 3-án lép életbe az új súlyozás, így az előző kereskedési nap zárószakaszában, azaz augusztus 31-én várható nagyobb forgalom. Ez nagyságrendileg az előző napok átlagforgalmának két-háromszorosa szokott lenni.
Az ETF-ek, azaz a tőzsdén forgó indexkövető befektetési alapok kezelői így tudják elérni, hogy az életbelépés napján már piacnyitáskor a megfelelő súlyokkal szerepeljenek a papírok az indexekben. A forgalom növekedésében szerepet játszik, hogy nemcsak az indexkövető ETF-ek, hanem más piaci szereplők is ilyenkor szoktak nagyobb részvénycsomagokat eladni
– hívta fel a figyelmet a szakértő.
Legutóbb június 1-jén léptek életbe új MSCI-súlyok, így május 31-én, a zárószakaszban volt kiugróan magas, 37,7 milliárd forint a forgalom. Ez az előző napok átlagos forgalmának több mint háromszorosa. Igaz, akkor az OTP súlya 6 százalékkal csökkent, mert a szabad közkézhányada 85-ről 80 százalékra ment le. Mivel azóta a magyar papíroknál nem történt e téren változás, ilyen hatásra most nem lehet számítani.
A magyar részvények feltörekvő piaci indexen belüli pontos súlyát nem teszi nyilvánossá az MSCI, de piaci szereplők szerint mindössze tized százalékos a szerepük.
Az OTP, a Mol és a Richter a standard indexben van, míg a Magyar Telekom a Small Cap mutatóban szerepel, amelyben június elsején debütált az Opus Global is.
A nagy forgalom ebben a két mutatóban, illetve az ezekből képzett ETF-ekben van. Az iShare-nak, a Vanguardnak és az Amundinak is van olyan ETF-je, amely az MSCI feltörekvő piaci indexét követi. Az MSCI számol kelet-közép-európai és magyar mutatót is, de ezeknek szinte nincs is forgalmuk, csupán elméleti az indexszámítás. Az MSCI honlapján elérhető információk szerint a magyar országindexben az OTP 57,83, a Mol 24,83, a Richter pedig 17,34 százalékos súllyal szerepel.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.