Több nagy ingatlanalap is tőkekivonással szembesült augusztuban. A hozamok szerények, az államadósság-kezelő pedig kamatot emelve szállt be a megtakarításokért folyó versenybe.
Herman Bernadett
2018.08.28, 06:10
Megosztom a cikket
Augusztusban megtörténhet, amire már egy éve nem volt példa, tőkekivonással zárhatják a hónapot a nagyobb ingatlanalapok. Az Erste Ingatlan, amely 444,5 milliárd forintos vagyonával az ország legnagyobb befektetési alapjának számít a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének adatai szerint,
augusztus eleje óta több mint kétmilliárd forintot veszített.
Szintén kifelé áramlik a pénz a Diófa Alapkezelő Magyar Posta Takarék Ingatlan Alapjából (MPT), a több mint 180 milliárd forintot kezelő lakossági sorozat a nyolcadik hónapban 212 millió forintot veszített.
Ezek az összegek nem számítanak nagynak az alapok teljes vagyonához mérten. Mindkét alap nagyon sok likvid eszközt tart, az Ersténél ezek aránya az alapon belül a legutolsó havi jelentés szerint 57 százalék körül volt, az MPT-nél pedig 45 százalék.
Attól tehát egyelőre nem kell tartani, hogy megismétlődik a tíz évvel ezelőtti történet, vagyis a rohamos tőkekivonás miatt elfogy az alapok likvid tartaléka, és vagy felfüggesztik a befektetési jegyek forgalmazását, vagy az ingatlanok kényszerértékesítésébe kezdenek.
Fotó: Kallus György
A harmadik nagy ingatlanalap, az OTP Ingatlan Befektetési Alapkezelő egyébként még mindig jól tartja magát. A csaknem 330 milliárd forintos konstrukcióba augusztusban is több mint 16 milliárd forintnyi friss megtakarítás került. Az is igaz viszont, hogy
a három nagy lakossági ingatlanalap közül az OTP-s teljesít a legjobban,
az elmúlt 12 hónapban 3,8 százalékos hozamot ért el, az év eleje óta pedig 2,4 százalékkal emelkedett a befektetési jegyeinek az árfolyama. Az Erste ingatlanalapja ezzel szemben csupán 2,4 százalékos hozamot ért el egy év alatt, január óta pedig csak 1,7 százalékot emelkedett. Az MPT még gyengébben teljesít: az év eleje óta mindössze 0,9 százalékot szedett magára, az éves hozama pedig visszatekintve 1,9 százalék.
Ezek után nem meglepő, hogy a hozamvadász kisbefektetők léptek, főleg mivel könnyen találnak alacsony kockázatú más befektetéseket, amióta július legvégén az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) megemelte a lakossági állampapírok kamatát. A fixen 2,5-3 százalékos kamatot fizető állampapírok pedig könnyedén lekörözik a nagy ingatlanalapokat, nem is csoda, hogy a kamatemelés óta a korábban kevésbé kelendő hitelpapírokba is ömlik a pénz. Júliusban az ÁKK-nak nehézséget okozott eladni annyit az Egyéves Magyar Állampapírból (1MÁP) és a Féléves Magyar Állampapírból (FMÁP), mint amennyi lejárt.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
