BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Rekordösszegű befizetés a pénztáraknál

A cafeteria szigorítása ellenére a munkáltatók is egyre többet fizetnek, nem csak az egyéni befizetések nőnek a nyugdíjpénztáraknál. A magánkasszáknál megkezdődött a járadékok folyósítása.

Jó és rossz hírt egyaránt szolgáltattak a nyugdíjpénztárak az első fél évben. A jó hír, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint az idén ismét rekordot dönthet a díjbevétel az önkéntes nyugdíjpénztáraknál. Az első hat hónapban ugyanis 60,6 milliárd forint folyt be az intézményekhez, 15 százalékkal több, mint tavaly. Hiába változtak 2017-ben a cafeteriaszabályok előnytelenül a pénztárak számára, a munkáltatói hozzájárulások csak átmenetileg estek vissza tavaly, idén már ismét nőnek. Az első fél évben a cégek 19,15 milliárd forinttal járultak hozzá dolgozóik nyugdíjcélú megtakarításaihoz, ez 9 százalékkal több a tavalyinál. A pénztártagok egyéni befizetéseinek összege 24,2 százalékkal nőtt, s a fél év végén már megközelítette a 42,4 milliárd forintot, emellett több mint 10 milliárd forintnyi adóvisszatérítés is gyarapította a számlákat.

Rossz hír azonban, hogy a tőzsdék esése és az állampapírhozamok emelkedése miatt a kasszák befektetésein veszteség keletkezett. Fél év alatt 35,7 milliárd forintot buktak el, emiatt a teljes vagyon a befizetések dacára is csökkent az év végi, rekordnak számító 1392 milliárdról 1379,4 milliárd forintra. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos pénztártag egyenlege még mindig 1,2 millió forint fölött van.

A pénztárak bevételei a növekvő díjbevételnek köszönhetően 8 százalékkal 4,89 milliárd forintra emelkedtek. A kiadások eközben csaknem 13 százalékkal 4,55 milliárd forintra ugrottak. A kiadások növekedése abból a szempontból lehet aggasztó, hogy a nem fizető tagoktól a kasszák a pozitív hozam terhére levonhatnak pénzt a saját működésük finanszírozására. Ezt hosszú éveken át meg is tették, idén viszont nem volt pozitív hozam, vagyis ettől a bevételtől elesnek az intézmények. A nem fizető tagokat mégsem küldték el tömegesen a kasszák, mindössze 402 ember tagsága szűnt meg fél év alatt tagdíj-nemfizetés miatt, ami elenyésző a pénztárak 1,139 milliós tagságához képest. Az MNB adatai szerint mellesleg a tagság nagyjából fele nem fizet tagdíjat. Az önkéntes pénztárak működési szinten a fél év végén pluszban álltak, 338 millió forint volt az eredményük.

Fotó: Shutterstock

A magánkasszák taglétszáma lassan, de biztosan fogy. A fél év végére a négy pénztárban 56 331 tag maradt, nekik 246 milliárd forintjuk, vagyis egyéni számlánként nagyjából 4,37 millió forintjuk volt. Idén a befektetési tevékenység eredménye a magánnyugdíjpénztáraknál is negatív lett, fél év alatt 9,7 milliárd forintot párologtattak el a tőzsdéken és az állampapírpiacokon.

A működési eredmény azonban az első fél év végén még pozitív volt, a tagok lelkesen fizették a hozzájárulásokat, így a bevételek 25 százalékkal 373 millió forintra nőttek. A ráfordítások közben 6 százalékkal, 245 millió forintra emelkedtek, de még így is 129 millió forinton állt a működési eredmény. Az év végéig ez várhatóan csökkenni fog, hisz több pénztárnál is az év első hónapjaiban fizetik be a tagok a működési célú hozzájárulásokat.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.