Eltörölték a brókercégek különadóját

Jövőre mentesülnek a befektetési vállalkozások a pénzügyi szervezetek különadója alól. Az erre vonatkozó, a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében hozott törvény 2019. január 1-jétől hatályos változatából ugyanis kikerültek a befektetési vállalkozások, bent maradtak viszont az árutőzsdei szolgáltatók, a tőzsdeüzemeltető (vagyis a Budapesti Értéktőzsde), az elszámolóház (Keler) és a tőkealap-kezelők. A befektetési vállalkozásoknál az adó alapja az adóévet megelőző második adóévi éves beszámoló adataiból számított korrigált nettó árbevétel volt.

Egy kormányrendelet szabta meg, mi alapján kell kiszámolni a korrigált árbevételt – ez tulajdonképpen az alaptevékenység, vagyis a befektetési szolgáltatási tevékenység bevétele volt. A cégek ennek az 5,6 százalékát fizették be az államkasszába, igaz, ebből is vonhattak le különféle címeken. A különadót csökkentik egyes tételek, a Quaestor-károsultak alapjába fizetendő díjakat például le lehet vonni vagy ebből, vagy a társasági adóból.

Lapunk számításai szerint 2017-ben az öt piacvezető hazai szolgáltató 400-450 millió forint körüli összeget fizetett különadó címén, ebből az Erste 115, a Concorde 160, az Equilor pedig 105 millió forintot.

A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a hazai befektetési vállalkozásoknál a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei tavaly 39 milliárd forintot tettek ki: ha ez alapján vetik ki az 5,6 százalékos közterhet, jövőre 2,2 milliárd forintot kellene fizetniük az ágazat szereplőinek.

Ha nem törlik el ezt a közterhet, az egyre nagyobbra duzzadt volna. Az idén a tőzsdei forgalommal párhuzamosan nőtt a brókercégek bevétele, már az első fél évben csaknem 26,7 milliárd forint volt. Ám a költségek is megugrottak: már az első hat hónapban 15,15 milliárd forintot tettek ki, 39 százalékkal többet a tavalyinál. A bizományosi tevékenységnél nőttek extrém módon a költések: csaknem 80 százalékkal 8 milliárd forintra. A kereskedelmi tevékenységnél csak kisebb mértékben emelkedtek a számok. A kiadások bővülésében fontos szerepet játszhattak az új MiFID-szabályokra való átállási és az ehhez szükséges fejlesztési költségek is.

A különadó eltörlése érdekében folyamatosan érveltek a piaci szereplők. A magyarországi brókercégeknek versenyhátrányt okozott ez a kiadás a külföldiekkel szemben, a határokon átnyúló szolgáltatást kínáló cégekre ugyanis nem vonatkozik a jogszabály. Sokak szerint részben ezzel magyarázható, hogy a cseh szolgáltató, a Wood lett az egyik legnagyobb forgalmú szereplő a magyar tőzsdén.

A különadó eltörlése azért is jó hír a hazai szolgáltatóknak, mert a napokban jelentette be a cseh Patria Investments, hogy tagságot szerzett a Budapesti Értéktőzsdén, és nyíltan piacvezetői szerepre tör. Ehhez a piaci pletykák szerint egy hazai brókercéget készül akvirálni.

Kézenfekvő lenne a KBC, hiszen a KBC Securities Magyarországot a K&H Bankba integrálják, és napirenden van az ügyfélállomány eladása. Hírek szerint a KBC-ért harcban áll az Erste és az Equilor, sőt egy román befektetési szolgáltató is, a Patriának viszont már csak azért is jobbak az esélyei, mert szintén a KBC csoportba tartozik.

Kérdéseinkkel megkerestük a Pénzügyminisztériumot, de lapzártánkig nem kaptunk választ.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható