Nem közelednek az álláspontok

A Mol horvát leánycégétől, az INA-tól harmadszor is megvonta Horvátországban a környezetvédelmi és energetikai minisztérium a Sava területre vonatkozó kutatási engedélyét. Az INA még 2010 decemberében kapta koncesszióba a területet, amelyet a horvát kormány még 2011. júliusában visszavont, mert szerintük az olajcég nem kezdte meg az előkészítő munkálatokat. Az ügy azóta húzódik, a legfelső közigazgatási bíróság idén júniusi határozata szerint az előző, koncessziót megvonó döntés is jogtalan volt. A zágrábi gazdasági tárca ugyanis nem tudta bebizonyítani, hogy az INA nem teljesítette volna kötelezettségeit. A pénteki döntés a Száva-, a Dráva-, valamint az északnyugati mezőkre is vonatkozik.

Ez egy régóta folyó vita, amely jól szemlélteti, hogy a horvát állam és a Mol között nem közelednek az álláspontok. A Száva folyó környékén egyébként vélhetően találnának kőolajat, a sikeres fúrások után három-hét évvel napi néhány ezer hordónyi olajat lehetne onnan kitermelni

– mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője.

Az INA miatti horvát–magyar vitában többször felmerült már a rijekai finomító felújításának szükségszerűsége, amelyhez szintén nem adott még engedélyt a horvát hatóság. Szakértők szerint amennyiben elmarad a késleltetett kokszoló 400-500 millió dolláros felépítése, az a finomító bezárásához is vezethet.

A sziszeki finomító veszteséges, ott egy logisztikai központot tervez az INA, de az átalakítás miatt nagy a helyi tiltakozás. Zágrábban nemrég felmerült az is, hogy Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját ki kellene adni Horvátországnak az Európai Unió Bírósága döntésének megfelelően. Elemzők szerint egy horvát–magyar egyezségben ezek mellett a horvátországi majdani esetleges LNG-tranzitdíjakat is érdemes lenne tisztázni. A horvát kormány célja, hogy visszavásárolja az INA-ban lévő 49,08 százalékos Mol-csomagot, és ezzel az irányítói jogokat is visszaszerezze. A horvát kormány áprilisban kijelölte azt a konzorciumot, amely befektetési tanácsokat ad a visszavásárlásban. Zágráb a Morgan Stanley-t, az Intesa Sanpaolo csoportot és annak helyi leánybankját, a Privredna Banka Zagrebet bízta meg a feladattal. Várakozások szerint a horvát kormány kora ősszel, így a közeljövőben kaphatja meg az első javaslatokat a konzorciumtól.

Az Erste elemzése szerint 2020 után lejtmenet várható a kelet-közép-európai finomítási piacon. Egyrészt néhány év múlva négy nagy olajfinomító kezd el működni a Szuezi-csatornától keletre, összesen több mint napi 1,7 millió hordós finomítói kapacitással, ami világviszonylatban helyezi majd nyomás alá a finomítói árréseket. Másrészt pont a rijekai INA-finomító kerül problémás helyzetbe az IMO 2020 szabályozás miatt. „Az új hajózási standard legfeljebb félszázalékos kéntartalmú üzemanyag használatát engedélyezi a partoktól távoli vizeken is. A rijekai termelés nagy része nem ilyen, így ha nem fejlesztenek, akkor a magas kéntartalmú fűtőolajat csak Ázsiában tudják majd eladni, ráadásul csak veszteséggel” – tette hozzá Pletser Tamás.

A világ kőolajfogyasztásának következő években várható növekedése nagyrészt Ázsiából indulhat. „A globális olajkereslet jövőre napi 1-1,5 millió hordóval bővülhet. Ebben a tekintetben egy világméretű recesszió a legnagyobb kockázat, de normál piaci körülmények között fennmaradhatnak a kedvező folyamatok” – húzta alá az elemző.

A világ kőolaj-kitermelése augusztusban elérte a napi százmillió hordós rekordot. A két fő kőolajtípus, a WTI és a Brent közötti árrés a jelenlegi több mint 9 dollárról le fog csökkenni a hurrikánszezon miatt. Elképzelhető, hogy az Egyesült Államokban a nagyobb hurrikánok által érintett területeken ideiglenesen le kell majd állítani a finomítókat és az olajtermelő kapacitásokat. Mindez drágább WTI olajat eredményezhet.