Profitot terem a vetőmaggyártás

A várható szinergiák miatt hosszú távon érdemes a globális vetőmagpiacot vezető nagyvállalatok részvényeibe fektetni, de fontos figyelembe venni, hogy diverzifikált tevékenységük miatt más ágazatok teljesítménye, illetve egyedi kockázatok is befolyásolhatják az árfolyamukat.

A vetőmag-előállítóknál a gyógyszeriparban is látható globális vállalati fúziók (Dow-DuPont, Bayer-Monsanto, Syngenta-ChemChina) zajlanak a kutatási erőforrások koncentrálása érdekében. A kalászos növényeken kívül szinte minden növényfajtánál 100 százalékban fémzárolt, vagyis nem újratermelt vetőmagot használnak a gazdálkodók, mert a helyi viszonyokhoz igazítva kiválasztott vetőmag nagyobb és kiszámíthatóbb hozamot biztosít, ezért jó alkupozícióval rendelkeznek a vetőmag-értékesítők.

A vetés előtt a megfelelő vetőmag kiválasztása nem csak a termelési költségek miatt fontos, napjainkra már a szélsőséges időjárás elleni védekezésnek is része, ugyanis a szárazságtűrés vagy a viharkároknál a szártörés mértéke is fajtafüggően változhat.

A Vetőmag Szövetség adatai szerint 2017-ben 316 ezer tonna vetőmagot termesztettek a magyar gazdák 113 ezer hektáron, és a hatodik legnagyobb vetőmagexportőr ország vagyunk a világon Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok, Németország és Chile mögött. Az export 90 százalék feletti részét három multinacionális vállalat bonyolítja le: a Pioneer, a Syngenta és a Bayer-Monsanto, együttműködve a helyi gazdálkodókkal, akik integrációban ténylegesen megtermelik a hibridkukorica-magot.

Növénykultúránként eltér, hogy mekkora a vetőmagköltség aránya az egy hektárra jutó összes termelési kiadáshoz képest. A várt bevételhez viszonyítva évente ingadozik, hogy a végső, megtermelt érték hány százalékát teszi ki a vetőmag mint termelési költség, de az utóbbi tíz évben kirajzolódó trend alapján 10 százalék környékéről a 12-14 százalékot is elérő szintre nőtt a részesedése az Egyesült Államokban termelt kukorica esetén.