INA-ügy: nincs megoldás, ez a probléma

Az előkészítő szakasszal a Zágráb megyei bíróságon elkezdődött az az egyesített per, amelyben Ivo Sanader volt horvát kormányfőt és az ő megvesztegetésével gyanúsított Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját vádolják. A rendes tárgyalás október 23-án kezdődik, az árfolyamra viszont mindennek semmi hatása sincs.

„A piac már telítődött a Mol vezetőjével kapcsolatos jogi hírekkel, ez egy több mint ötéves ügy, amely miatt nem várható nagyobb részvénypakett eladása. Annak lenne hatása, ha a Mol és a horvát kormány közötti nézeteltérésekben körvonalazódna a megoldás, de annak nemcsak Hernádi Zsoltról, hanem az INA működéséről, így a finomítókról és a különböző engedélyekről, illetve a gázszállításról is szólnia kellene” – mondta Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője, aki szerint a horvát fél nem a kiutat keresi, hanem nacionalista retorikával nehezíti meg a Mol tevékenységét.

„Hosszú, nyolc-tíz éves távlatban ez ahhoz vezethet, hogy az INA szinte teljesen elértéktelenedik, és akkor majd Zágráb olcsón tudja megvenni a társaságot. Ezzel és a fejlesztések elmaradásával az lehet a probléma, hogy hosszabb távon külföldről kell majd ellátni Horvátországot kőolajipari termékekkel. Ezt a tenger felől viszonylag olcsón meg lehetne tenni, az északi térségeket pedig a Mol és az OMV láthatná el egyszerűen” – tette hozzá az elemző.

A zágrábi pernek alapvetően csak politikai üzenete van, korábban sem bizonyították a Hernádi Zsolttal kapcsolatos vádakat. A Mol közben vélhetően kidolgozott már egy olyan forgatókönyvet, amelyben nem szerepel az INA. Egyelőre a kőolaj-kitermelés kapcsán fontos a horvát leánycég, a Mol csoport kitermelésének harmada ugyanis onnan származik

– tette hozzá Kovács Bálint, az Equilor vezetőelemző-helyettese. Szerinte a finomítói oldalon gyenge lábakon áll az INA, a sziszeki üzem veszteséges, a rijekait pedig fel kellene újítani. „Az INA esetleges eladásakor még néhány száz forinttal emelkedhetne is a Mol árfolyama, mert akkor a befektetőknek nem kellene a horvát finomítók felújítási költségeivel kalkulálniuk. A kitermelési oldalon pedig akvizíciókkal, illetve konzorciumokon keresztül tudná a biztosan meglévő földtani készleteket növelni a cégcsoport. Ezt Oroszországban, Pakisztánban és Ománban tervezik is” – fűzte hozzá Kovács Bálint.

A Mol árfolyama 0,7 százalékkal 3022 forintra emelkedett múlt héten, annak dacára, hogy a szeptemberi csoportszintű finomítói marzs hordónként 3,8 dollárra csökkent az augusztusi 7,5 dollárról. Ez a mutató utoljára 2015 októberében volt ennél alacsonyabb a Molnál. A petrolkémiai marzs is csökkent az elmúlt hónapban.

A kisebb árrések elsősorban a kőolaj gyors áremelkedésének és a gyen gébb benzinkeresletnek a következményei. A hordónkénti 80 dolláros vagy még magasabb olajár további árréscsökkenést okozhat a Molnál. Az árrések az összes régiós olajcégnél alacsonyabbak

– mutatott rá Pletser Tamás. Az Ural és a Brent kőolaj ára közötti különbség csökkenése sem tett jót a finomítói marzsnak, korábban a Mol olcsóbban vett orosz olajat, és az abból készített termékeket a Brenthez rögzített áron tudta eladni.

A Mol 0,6 százalékos emelkedésével a legjobban teljesítő és egyben egyetlen pluszban álló hazai blue chip idén.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható