A magyar állampapírpiacon is elszálltak a hosszú hozamok a múlt héten, miután az Egyesült Államokban 2011 közepe óta nem látott szintre, 3,2 százalék fölé emelkedett a tízéves államkötvények hozama. A 15 éves papírok referenciahozama 4,19 százalékra emelkedett a hét végére, ami július eleje óta nem fordult elő, a tízéves hozam is 3,72 százalékra ugrott.
A háttérben több tényező is áll, és ezek közül csak az egyik az, hogy a Fed kormányzója, Jerome Powell a múlt héten a korábbinál kissé szigorúbb hangnemben nyilatkozott a jegybank szerepét is betöltő intézmény várható döntéseiről. Powell szerint a mostani kamat messze van még az egyensúlyi szinttől, és bár az inflációs várakozások nem ugrottak meg az USA-ban, a kamatvárakozásokat ez a nyilatkozat felpiszkálta.
Ez növelte meg a hozamokat, és gyűrűzött át hozzánk is
– mondta a Világgazdaságnak Forián-Szabó Gergely, az Amundi befektetési igazgatója.
A magyar állampapírpiac azonban az amerikainál szorosabban kötődik az európaihoz, amelyet az amerikai kötvénysztori csak mérsékeltebben érintett. Az olaszországi költségvetés és az államadósság alakulása ugyan aggasztja a befektetőket, de a probléma egyelőre elszigeteltnek tűnik, a periféria többi országában nem tapasztaltak nagyobb hozamemelkedést, a német állampapírhozamokat pedig horgonyozza a biztonságos befektetések iránti étvágy.
A külföldi tényezők mellett persze hazaiak is befolyásolják az állampapírhozamokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) világszerte az egyik „leggalamblelkűbb” központi banknak számít, a végsőkig kitart az alacsony kamatszint mellett. Az infláció azonban emelkedik Magyarországon, és az ezzel kapcsolatos kockázat megjelent a hosszú kötvényhozamokban is.
A magyar hozamgörbe az egyik legmeredekebb a világon
– mondta Forián-Szabó. A rövid állampapírhozamokat a jegybank sikeresen horgonyozta le, jelenleg is nulla körül áll a három hónapos referenciaráta. A hosszú hozamok viszont mennek felfelé, az év első hónapjaiban a tízéves magyar állampapírhozam még alacsonyabb volt a lengyelnél, most fordított a helyzet. Az sem kedvez a magyar állampapírpiacnak, hogy csúszik az uniós támogatások kifizetése, emiatt az Államadósság Kezelő Központnak (ÁKK) nehéz terveznie a kibocsátásokat, hiszen nem lehet tudni, mikor és mennyi pénzre van szükség a beruházások, programok előfinanszírozásához.
Forián-Szabó szerint erősen kétesélyes, hogy a közeljövőben felfelé vagy lefelé indulnak-e el a magyar állampapírhozamok. A szakember szerint egy biztos: a hozamgörbe meredekségének előbb-utóbb csökkennie kell, de ez kétféleképpen is bekövetkezhet. Ha a nemzetközi bizonytalanság vagy a magyar jegybank kirívó lazasága miatt tovább gyengül a forint, lehetséges, hogy az MNB-nek el kell engednie a rövid hozamokat is, és azok is emelkedni fognak. Ennek hatására kezdetben a hosszú hozamok is emelkedhetnek még, de a rövideknél kisebb mértékben. Az is bekövetkezhet viszont, hogy ha elcsitulnak a feltörekvő piacokkal kapcsolatos aggodalmak, a forint is erősödni kezd. Ebben az esetben a hosszú hozamok csökkenésén keresztül alakulhat ki a laposabb magyar hozamgörbe.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.