Erős 2018 az Ersténél

Az év első 9 hónapjában 7,8 százalékkal tudta növelni a működési bevételeit az Erste Bank annak köszönhetően, hogy a kamatbevételek csökkenését az állományok számottevő bővülése ellensúlyozni. A tranzakciós illetéket nem figyelembevevő költség/bevétel mutató 58,2-ről 55,1 százalékra javult. A bank célja az 50 százalékos szint elérése – ezt a tranzakciós illeték korrekció nélkül már elérte a bank – mondta Jelasity Radovan, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója.

A bank immár a csoportban is jól teljesít: a magyar Erste adja a mérlegösszegének 3 százalékát, profitoldalon ugyanakkor az eredmény közel 10 százaléka köthető Budapesthez.

Az ügyfélhitelek állománya 21,4 százalékkal 1265 milliárd forintra nőtt, a betétek 15,8 százalékkal 1830 milliárdra bővültek, így egészségesebb, a korábbi 65,9 helyett 69,1 százalékos hitel/betét mutatóval bír az Erste. Jelasity Radovan arra is felhívta a figyelmet, hogy a nettó hitelállomány fenti mértékű bővüléséhez 350-400 milliárdnyi új hitelt kellett kihelyeznie banknak úgy, hogy eközben a működési költségeik mindössze 0,7 százalékkal nőttek.

A nem teljesítő hitelek aránya a korábbi 6 százalékról 3,9 százalékra javult, ezen belül a vállalati hiteleknél 1 százalék körüli a rossz hitelek aránya, az új lakossági kihelyezéseknél pedig lényegében nincs rossz hitel. A fentiek okán a bank még mindig céltartalékot tud visszaírni, ugyanakkor az elnök-vezérigazgató jelezte: már vannak vitáik az auditoraikkal arról, hogy lassan ideje volna a céltartalékolásnak.

A visszaírások ugyanakkor már nem segítik annyira a bankot, mint tavaly, ráadásul egyszeri bevételek sem szépítették az eredményeket, így bár a bank működési eredménye 16 százalékkal nőtt, de az adózás előtti eredmény ötödével alacsonyabb, 42,224 milliárd forint lett, mint a tavaly első kilenc hónapjában realizált 53,1 milliárd. Az Erste 15,8 százalékos ROE mutatójha ugyanakkor még így is komoly megtérülést mutat.

Az Ersténél a lakossági ügyfélvagyon nagyobb része már nem betétben van, a bank 2500-26000 milliárd forintnyi ügyfélpénzt kezel, a bővülés 13 százalékos, ez a lakosság pénzügyi vagyonának növekedésének nagyjából kétszerese.

Harmati László vezérigazgató-helyettes szerint a jelzálogpiacon 93 százalékkal sikerült növelni a hitelkihelyezést, így a bank részesedése a jelzáloghitel piacon 12 százalékra emelkedett. Harmati szerint az idei piaci kihelyezés elérheti a 900 milliárd forintot, jövőre a bank 10-15 százalékos növekedést prognosztizál. A fedezetlen hitelezési körben a piac jelzáloghitelekhez hasonlóan 30-32 százalékos bővülését bőven meghaladó mértékben, 115 százalékkal nőtt a kihelyezés, ami annak fényében kiváló, hogy itt is rendkívül komoly versenyben vannak. Jövőre a bank a fedezetlen hitelek terén is 15 százalékos növekedést vár a piactól, s ezt szeretnék ismét túlszárnyalni. A hitelkártyák esetében a piac ötödét adja nagyjából az Erste, a vezérigazgató-helyettes szerint a bank hitelkártyáin az átlagos limitek magasabbak, mint a piacon.

A mikrohitelezés terén a bank új folyósítása 140 százalékkal nőtt, miközben a mikroügyfelek száma 41 százalékkal bővült, így a bank piaci részesedése 8-ról 12 százalékra emelkedett.

Szabados Richárd szerint a vállalati hitelállományt a tavaly szeptemberi 6,4 százalékos részesedést jelentő szintekről sikerült 186 milliárddal, 47 százalékkal növelni, szeptemberben 577 milliárdon álltak. A tavaly év végéhez képest a vállalati hitelpiac 18 százalékos növekedett az Ersténél, míg a piacon 15 százalékos növekedést mértek. Szabados szerint év végére a bank vállalati hitelállománya eléri a 600 milliárd forintot (ez az állomány 3 éven belüli megduplázását jelenti), a terv az, hogy 2023-ra 750-800 milliárdos állománnyal bírjon a bank. Ebben segíthet az MNB NHP+ programja, ahol az Erste a 7,2 százalékos piaci részesedésnél jelentősebb, 8-10 százalékos részt szeretne kihasítani.