Beköltözhet a medve a parkettre

A szeptember, október köztudottan nem jó időszak a tőzsdék életében, az 1929-es vagy az 1987-es nagy zuhanások is erre az időszakra estek. Az évszak az idén is az árfolyamok lemorzsolódását vetítette előre, tekintettel arra, hogy a piacok már hónapok óta csak távolról mutattak jól. A februári és októberi esés között csak az amerikai – azon belül is inkább a technológiai túlsúllyal jellemzett – indexek tudtak érdemben hozamot felmutatni. A fejlődő piacok egyre rosszabbul néztek ki, és Európa is kihátrált lassan az emelkedő régiók közül.

Az októberi eseményeknek volt két igen vészjósló következményük is. Október eleje és november vége között lezajlott a harmadik negyedéves gyorsjelentési szezon, amely az első kettőhöz hasonlóan igencsak remekül sikerült. Az S&P 500 vállalatainak üzemi eredménye év-év alapon ismét 20 százalék körüli értékkel emelkedett, és a cégvezetők többnyire pozitív negyedik negyedéves eredményeket jeleztek előre. Azt gondolom, erre a fejleményre illett volna pozitívan reagálniuk a részvényeknek, de ez a többség esetében elmaradt.

A másik, és talán fontosabb tényező, hogy a piac mintha elveszítené eddigi vezetőit, azaz a magas kapitalizációjú technológiai papírokat (Amazon, Apple, Facebook, Google, Microsoft, Netflix).

E cégek összértéke meghaladta az 5 ezermilliárd dollárt, továbbá ezek alkották a Nasdaq csaknem felét, és az S&P 500 hozamának 30-40 százalékáért feleltek. A befektetők azonban mintha úgy gondolnák, hogy néhányuk növekedése határára ért, és ez tükröződik az árfolyamokon is.

Egyre kevesebb amerikai cég kurzusa ad bizakodásra okot, relatív erőt csak néhányan, mint az egészségügyi szolgáltatók vagy a gyorsétteremláncok tudnak felmutatni. Valószínű, hogy Trump elnök nem nézi nyugodtan végig a részvénypiaci esést, és lehetséges, hogy ismét előveszi az infrastrukturális beruházások kérdését. Ez az ilyen jellegű cégeket pozitívan érintheti, főleg miután értékük az idén 40 százalékkal csökkent.