Csökkent a bankrendszer jövedelmezősége

A feltörekvő piacok, így Magyarország is jól állta a sarat a növekvő kamatkörnyezet miatti tőkekivonások ellen

– mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője. A monetáris kondíciók normalizálódása tesztelheti egyes gazdaságok adósságának fenntarthatóságát. Az eredmény 2018 első felében 18 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakához képest, ami elsősorban az értékvesztés leírások csökkenésének tudható be.

A stressztesztek azt mutatják, hogy kevés banknál okozna problémát egy sokk, a bankrendszer jövedelmezősége fennmaradhat turbulencia esetén is.

A magyar bankrendszer nem teljesítő hiteleinek aránya (7,7 százalék) Európában közepes szintnek felel meg, a régiós hitelintézetek jellemzően jó jövedelmezőségűek és a növekedési kilátásaik pozitívak – fejtette ki Nagy Tamás. A vállalati hiteldinamika közel 14 százalékkal emelkedett, vélhetően ez a csúcspontja az éves alapon mért bővülésnek. A hosszútávra fixált kamatozású hitelek aránya továbbra is alacsony, ezen várhatóan a Növekedési Hitelprogram Fix javíthat. A mikro és kisvállalatok hitelfelvétele ugyan emelkedik, azonban még sokan más típusú forrást vonnának be (feltehetően uniós pénzből beruháznának), minden negyedik cég pedig azt mondta a jegybank kérdésére, hogy nincs szüksége forrásbevonásra.

A vállalati nem teljesítő hitelek aránya 6,3 százalék, míg a 90 napon túl késedelmes kölcsönök aránya 3 százalék.

A lakáshitelek új szerződése 39 százalékkal emelkedett, míg a fennálló állomány 5 százalékkal nőttek – mondta Nagy Tamás. A személyi kölcsönök új kihelyezése közel másfélszer akkora volt, mint egy évvel korábban. Lényeges, hogy egészséges szerkezetben valósult meg ez a bővülés. A forintosított jelzáloghitelek állományán belül még most is 60 százalék a változó kamatozású kölcsönök aránya, míg az új kölcsönöknél 13 százalék ez az arány. Ugyan egyre többen választják a rögzített kamatozást, még mindig lenne tere a fixálás terjedésének.

Enyhén túlfűtött a budapesti ingatlanpiac

Az MNB kalkulációi szerint a fővárosban már az indokoltnál érezhetően magasabbak a lakásárak, míg országosan ellentétes a folyamat, több mint 10 százalékkal alulértékeltek az ingatlanok. Ennek ellenére az túlzott áremelkedést nem kíséri kockázatos hitelezés. A kereskedelmi ingatlan-hitel-piac élénkülése elsősorban négy bankhoz köthető. Nem lenne hatékony hozzányúlni a hitelfedezeti mutatóhoz, mivel egyrészt alacsony a hitelből vásárlók aránya, másrészt a maximális hitelfedezeti arány (jelenleg 80 százalék) alatt van a lakásvásárlások túlnyomó többsége – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Nagy Tamás. Amennyiben problémát érzékel a jegybank, akkor bármikor megvan a lehetősége, hogy beavatkozzon a folyamatokba, ennek egyik eszköze volt a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató őszi szigorítása – fűzte hozzá az MNB főosztályvezetője.