Esőt jelez a válságbarométer

A válság óta először negatív az amerikai hozamgörbe: a 3 és 5 éves állampapírok hozama közti különbözet (szpred) tegnap mínusz 2 és mínusz 13 bázispont közt alakult. A piac által válságindikátornak tekintett, 2 és 10 éves papír közti hozamszpred is több mint évtizedes mélypontra, 20 bázispontra esett. A 10 éves papír hozama pedig szeptember eleje után ismét a 3 százalékos lélektani határ alá esett. A dollárindex csaknem 0,5 százalékot gyengült a fejleményekre, az euró is ugyanennyit erősödött a zöldhasúval szemben.

Az inverz hozamgörbe mögött több tényező állhat. „A piaci szereplők bizalma megrendülhetett az Egyesült Államok gazdaságának növekedésében, a negatív különbözet akár egy kamatcsökkentést is jelezhet 2021-re” – közölte elemzésében az Equilor Befektetési Zrt.

Szakértőik hozzátették: az előző három válságot körülbelül egy évvel előzte meg a hozamgörbe megfordulása. „A rövid oldali hozamokat a Fed kamatemelései fűtik, a hosszú oldal pedig az utóbbi időben korlátozottan emelkedik, e mögött akár a nyomott inflációs környezet, akár a romló kilátások is állhatnak” – közölte lapunkkal Blahó Levente. A Raiffeisen Bank szenior elemzője szerint azonban nem meglepő a fordulat a hozamokban.

Ha onnan nézzük, hogy 2020–21-re lassulást várunk az amerikai gazdasági növekedésben, akkor természetes, ha előtte másfél évvel negatív lesz a szpred.

Blahó szerint számítani lehet arra is, hogy a 2 és 10 éves hozam közti különbözet is hamarosan átfordul a negatív tartományba, különösen úgy, hogy a szpredek 2017 eleje óta trendszerűen csökkennek. Elemzők szerint az is állhat a hosszú oldali hozamok esése mögött, hogy a kereskedők feleszméltek: a Kína és az Egyesült Államok közti, hét végi kereskedelmi megállapodás csak átmeneti, így a feszültség időszakának még nincs vége.

Az inverz hozamgörbe tovagyűrűző hatása Németországig ért, a 2 és 10 éves hozamok közti különbözet 88 bázispontra esett, ami bő másfél éves mélypont. A 10 éves hozam hétfő este 0,28 százalék alá bukott, ez négy és fél havi negatív rekord.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható