Tovább gyengülhet idén az euró

A 2017-es kiváló gazdasági év után tavaly lassuló pályára állt az euróövezet gazdasága. Az első negyedéves, 2,4 százalékos GDP-növekedés a harmadik negyedévre 1,6 százalékra esett, és az utolsó három hónapra is hasonló ütem várható. A lassulás széles bázisú, bár ebben egyszeri tényezők – mint az új autóipari tesztelési szabvány vagy az év eleji rossz időjárás – is szerepet játszottak. Bár az évzáró negyedévre vonatkozó bizalmi indexek és havi gyakoriságú makroadatok alapján a kiábrándító harmadik negyedévet stabilizáció követheti, érdemi gyorsulásra semmiképp sem számíthatunk.

Mint azt Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az utolsó kamatdöntő ülés után hangsúlyozta, a növekedési kockázatok negatív irányba tolódtak el. A 2018-as év a kereskedelmi háború okozta feszültségekről, a világgazdasági konjunktúra és a külső kereslet gyengüléséről, a Brexit körüli bizonytalanságokról és az olasz költségvetés problémáiról szólt, s az utóbbi kivételével ezek a tényezők velünk is maradnak egy időre.

Nem számítunk jelentős felpattanásra az uniós növekedésben, a globális folyamatok, különösképpen a Brexit, a kereskedelmi háború és a kínai lassulás hathat negatívan az euróövezet magországaira

– közölte lapunkkal Török Lajos Dániel, az Equilor Zrt. vezető stratégája. Mivel az exportkilátások jelentősen romlottak, a térség a növekedés motorjaként inkább a belső keresletre támaszkodhat. A kiskereskedelmi növekedés stabil, 1,6-1,8 százalékos volt egész évben, a fogyasztói bizalmi index pedig ugyan egyéves mélypontjára csúszott az év végére, de az esés nem drasztikus.

Az idei bizonytalanságokat növeli, hogy az EKB január 1-jével leállította a kötvényvásárlási programot, és csak a lejáró papírokat fekteti be újra a hatályos tőkejegyzési kulcsok alapján. Kérdés, hogy a pénzcsap elzárása mennyire fogja érinteni a gazdaságilag problémás déli államokat, és mennyire befolyásolja az alacsony, egyszázalékos maginflációt.

A maginfláció a stabil belső keresletnek, a feszesebb munkaerőpiacnak és az ezzel párhuzamosan fokozatosan emelkedő béreknek köszönhetően felfelé mozdulhat

– vélte Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője.

Az EKB előrejelzése szerint a nyár végéig marad a nullaszázalékos alapkamat, az elemzők többsége nem is számít rá, hogy ennél előbb emeljen a jegybank.

Az euró tavaly hektikusan mozgott a dollárral szemben, az év elejét jelentős erősödéssel kezdte, majd áprilisban az 1,24-os keresztárfolyamról visszafordulva egész az 1,14-os jegyzésig esett. Az árfolyamot az év elején leginkább a globális kockázatkeresés csökkenése, utána pedig a folyamatosan növekvő kamatkülönbözet és az euróövezet kilátásaival kapcsolatos kételyek mozgatták a dollár javára.

A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatja