Továbbra is stabil a banki hitelezés növekedése az eurózónában

Éves összevetésben 4 százalékkal nőtt a vállalatok hitelezése, csakúgy mint novemberben, továbbra is megközelítve a válság utáni, szeptemberben felállított 4,3 százalékos csúcsot. Az euróövezeti bankok lakossági hitelezése 3,3 százalékkal bővült decemberben és novemberben is, ami 2009 óta a legerősebb ütem.

A szűken értelmezett M1 pénzmennyiség, amely az azonnal felhasználható pénzt és a látra szóló betétek egyenlegét jelenti, 6,6 százalékkal nőtt decemberben, lassult az ütem az előző havi 6,7 százalékhoz képest.

Ugyanakkor a tágabban értelmezett M3 pénzmennyiség, amely az M1 mutató mellett tartalmazza a határidős betéteket és a takarékleveleket is, 4,1 százalékkal nőtt, megugrott a novemberi 3,7 százalékhoz képest.

A három legnagyobb euróövezeti gazdaság – Németország, Franciaország, Olaszország – növekedése jelentősen lassult a tavalyi utolsó negyedévben, a gazdasági hangulatindexek is több éves mélypontra estek, így elemzők arra számítottak, hogy a bankok szigorítják a hitelezést, ami tovább fékezné a növekedést.

A hétfőn közölt kedvező adatok viszont alátámasztják az EKB azon véleményét, hogy az euróövezetben pusztán lassul a gazdasági növekedés, nem egy recesszió kezdetéről van szó.

Mario Draghi, az EKB elnöke a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy a növekedés üteme a vártnál nagyobb mértékben mérséklődhet hosszabb időre, de megerősítette azt a véleményét, hogy a lassulás átmeneti jelenség lesz, nem egy válság kezdetét jelenti.

A piacok mindazonáltal gyakorlatilag nem látnak esélyt arra, hogy az EKB idén kamatot emeljen. Ehelyett arra számítanak, hogy az euróövezeti jegybank gazdaságélénkítő intézkedéseket tesz, például a bankszektornak újabb hiteleket nyújt, részben azért, hogy fenntartsa a pénzbőséget és a vállalatok hitelezését.

A bankoknak nyújtott olcsó hitelekkel, a rekordalacsony kamatokkal és a tavaly december végéig tartó masszív kötvényvásárlási programmal az EKB évek óta készpénzt pumpál a pénzügyi rendszerbe és ezen keresztül a reálgazdaságba. A könnyebb hitelfelvétellel beruházásokra, új munkahelyek teremtésére, illetve költekezésre bátorítják a vállalatokat és háztartásokat.

Az euróövezetben és általában véve a világ számos régiójában lassulni kezdett a gazdasági növekedés az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek kiéleződésének és a kínai kereslet gyengeségének következtében.

Decemberben szokásos, negyedévenként kiadott prognózisában az EKB kormányzótanácsa 0,1 százalékponttal csökkentette euróövezeti növekedési előrejelzését a fékező kockázatok erősödésére hivatkozva. Így a tavalyi évre 2,0 százalék helyett 1,9 százalékot, az idei évre pedig a korábban jósolt 1,8 százalék helyett 1,7 százalékot vár.