Új csúcsokra törhet az idén a BUX index

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) fő mutatója, a BUX 0,61 százalékot csökkent 2018-ban, azaz gyakorlatilag stagnált a 2017-et­ jellemző 23 százalékos raliját követően. Mindent egybevetve azonban nemzetközi viszonylatban még mindig jó helyen áll a BUX, amely a világ összes tőzsdéjének saját devizában számított versenyében a 17. helyezést csípte el.

A BUX index összetevői közül az OTP és a Mol, a Rába, az ÉMÁSZ, valamint a részvény-visszavásárlási programjának elindulásáról szóló hírre az utolsó napokban sokat erősödő PannErgy zárt pluszban tavaly. A PannErgy 13, míg az ÉMÁSZ 7,2 százalékos emelkedéssel zárta az évet. A közműcég részvényeihez a csaknem 6 százalékos osztalékhozam miatt sokan ragaszkodnak.

A nagyobb forgalmú részvények közül az OTP árfolyama 5,3 százalékkal emelkedett 2018-ban.

December elején 11 850 forinton új történelmi csúcsot állított fel a bankpapír.

„A sikeres akvizíciók – melyek közül az utolsót, a szerbiait közvetlenül karácsony előtt jelentették be – meghozták a befektetői érdeklődést. Korábban Bulgáriában és Albániában vett bankot az OTP, mindhárom szerzeménynél a régiós jelenlétét csökkentő francia Société Générale volt az eladó. Emellett a rendkívül kedvező makrogazdasági környezet nyomán növekvő hitelkihelyezések és a nem teljesítő hitelek csökkenése kapcsán feloldott céltartalékok is javítják az eredményességet. A nyomott kamatmarzsoknál is a fordulat jelei mutatkoznak a harmadik negyedévtől, így egymilliárd euró feletti rekordprofittal zárhat az OTP” – mondta a Világgazdaságnak Nagy András. Az Erste elemzője rámutatott, hogy osztalékkal együtt számolva 7 százalékot hozott az OTP azon befektetők számára, akik január elejétől tartották a papírt. Nagy emellett úgy véli, hogy a kamatmarzsok várható emelkedése és a küszöbönálló hazai monetáris szigorítások kedvezők lesznek az OTP számára. Emellett a megvásárolt bankok eredményei már az idén is javíthatják a számaikat. A szakember szerint mindezek hatására 2019-ben újabb történelmi csúcsot dönthet az OTP eredménye és árfolyama, annak ellenére is, hogy a piaci konszenzus enyhe profitcsökkenést vetít előre.

A Mol árfolyamának 2,4 százalékos emelkedése is látványos,

7 százalékos plusz a 2017-es eredmények után kifizetett, részvényenkénti 127,5 forintos osztalékkal együtt. „Az olajcégnél a finomítás és a kereskedelem teljesített jól. Bár a finomítói árrés rosszabb lett a 2017-esnél, a marzs elég jól alakult, amiben az év végi olajárcsökkenésnek is szerepe volt. A Mol is nyert a jó régiós makrokörnyezeten, sokat autóztak és tankoltak az emberek a térségben. Az általánosan kedvező környezetben pozitívak a cég kilátásai, s hordónként 60 dollárig kedvező az olajár is a társaság számára” – húzta alá Nagy András.

A Magyar Telekom 3,9 százalékkal csökkenő kurzusa az osztalékkal számolva már szerény, 2 százalékos pluszt mutat.

„A várhatóan növekvő verseny és a 700 megahertzes frekvencia költségei miatt 2018-ban csökkent az árfolyam, ám november közepén egy egyelőre alaptalannak bizonyult felvásárlási spekuláció miatt felpattant. Az idén sem fényesek a Telekom kilátásai, a részvényárfolyam emelkedéséhez egy vártnál alacsonyabb kiadással járó frekvenciatender vagy a fő riválisként tekintett Digi mobilszolgáltatásának esetlegesen még későbbre halasztott startja adhat muníciót” – mutatott rá az elemző.

A Richter árfolyamának 19,9 százalékos csökkenésén a részvényenkénti 72 forintos osztalék nem javított sokat.

„Nehéz éven van túl a gyógyszergyártó: az Esmya átmeneti felfüggesztésével egy nagy árrésű termék esett ki egy időre a kínálatából. Nagybefektetőinek részvényeladásai is hozzájárultak az árfolyam eróziójához. A gyengébb időszak vélhetően már véget ért a cégnél, és 2019 emelkedést hozhat a számára. Ezt támasztja alá, hogy szektortársaihoz képest fundamentálisan rendkívül alulértékelt a vállalat. A cariprazin hatóanyagú készítményüknél például pozitívum lehet, ha alkalmazását az Egyesült Államokban egy újabb betegségre, a bipoláris depresszióra is engedélyezik a hatóságok” – vélekedett az elemző.

A legrosszabbul teljesítő BUX-komponens a Waberer’s volt a maga 51,1 százalékos zuhanásával.

„A fuvarcég az üzemanyag drágulását nem tudta eredményesen és teljes egészében áthárítani megrendelőire, emellett a bérekre is többet kellett kiadnia, bár ez utóbbi kalkulálható költségnövelő tétel volt. Az üzemanyagköltségek részleges áthárításának is nagy ára volt: kamionjaik kihasználtsága mintegy 10 százalékkal esett. Ez, valamint az üzemanyagok drágulásának egy-hat hónapos csúszással való követése rombolta a jövedelmezőséget. A november–decemberi időszak viszont fordulatot hozhatott a karácsonyi fuvardömping miatt. Növelhette forgalmukat, hogy az esetleges rendezetlen Brexit miatt az Egyesült Királyság nagy mennyiségben halmozott fel készleteket, többek között gyógyszereket, ami szintén a megrendelések bővülését hozta a szektorban. A pontos adatok még nem ismertek, de javulnak a Waberer’s kilátásai, amit az ismét csökkenő olaj- és dízelár is támogat” – mutatott rá Nagy András.

A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható