Mindent vittek a személyi kölcsönök
Jelentősen gyorsult tavaly a növekedés a fogyasztási hitelek hazai piacán: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2018-ban 649,3 milliárd forintnyi új szerződést kötöttek – a folyószámlahitelek nélkül – a lakossági ügyfelek és az önálló vállalkozók, ami 46,6 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz viszonyítva, miközben 2017-ben még 30,1 százalékos bővülést regisztráltak.
A látványos – és a lakáshitelpiacinál is jóval erősebb – növekedés gyakorlatilag egyetlen termékcsoportnak, a személyi kölcsönöknek köszönhető. Ezekből az MNB adatai szerint 451,4 milliárd forintnyi fogyott tavaly, 47,7 százalékkal több, mint 2017-ben: ekkora volumenre még a pénzügyi válságot megelőző, devizahiteles időszakban sem akadt példa.
A jóval az átlagon felüli növekedésnek köszönhetően a személyi hitelek részesedése tovább emelkedett tavaly az új fogyasztásihitel-kihelyezéseken belül: a folyószámlahitelek figyelembevétele nélkül részesedésük már elérte a 69,5 százalékot, 2017-ben még 69, 2014-ben pedig 57,8 százalékos volt ez az arány.
A többi hiteltípusnál viszont már jóval vegyesebben alakult a kép az új kihelyezéseknél. A szabad felhasználású jelzáloghiteleket változatlanul kevesen keresik, a jegybanki statisztikák szerint 66,3 milliárd forintnyi ilyen új szerződést kötöttek a pénzintézetek az ügyfelekkel, ami 13,3 százalékos növekedés.
Jól látható, hogy az ügyfelek azokra a célokra, amelyekre a válság előtt még szabad felhasználású jelzáloghitelt vettek fel, ma személyi kölcsönt igényelnek. Tehetik, mert a banki versenyben már rendkívül kedvezményes kamatajánlatokkal találkozhatnak, és a felvehető hitelösszeg is folyamatosan emelkedik. A személyi kölcsön miatti eladósodás is kedvezőbb, hiszen a család legnagyobb vagyontárgya, a lakás közvetlenül nincs veszélyben. A pénzintézetek állítása szerint a nagyobb kockázatot ellensúlyozza a személyi hitelek és a szabad felhasználású jelzáloghitelek közötti kamatkülönbözet.
Áruvásárlási és egyéb hitelekre ugyan több mint kétszer annyi szerződést kötöttek az ügyfelek, mint egy évvel korábban, ám a volumen így is alig több mint 73 milliárd forintot ért el.
A folyószámlahitelekért szintén nem kapkodtak tavaly a háztartások: 3661,2 milliárd forintnyi hitelkeretet vettek igénybe, ami 3,7 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a kamatozó hitelkártya-követeléseknél, ha minimális mértékben (bő két százalékkal) is, de nőtt az igénybe vett mennyiség, és meghaladta az 1540 milliárd forintot.
A személyi kölcsönök dominanciája az állományi adatokon is tükröződik. Ezekből december végén már 689,6 milliárd forintnyit tartott nyilván a háztartásoknál az MNB, ami amellett, hogy óriási, 37,4 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest, egyben történelmi rekord is. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél viszont újabb, csaknem 13 százalékkal apadt 2018-ban a kimutatott állomány, így már az 1030 milliárd forintot sem érte el. A folyószámlahitelek kimutatott mennyisége pedig lassan olvad, illetve stagnál, decemberben 367,2 milliárd forintot tett ki, 1,3 százalékkal kevesebbet a bázisidőszakinál.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.