Nagyjából 66,3 milliárd forintnyi új szabad felhasználású jelzáloghitel-szerződést kötöttek tavaly a háztartások, 13,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A két számjegyű növekedés önmagában nem rossz eredmény, ám azt is figyelembe véve, hogy a fogyasztási hitelek teljes piacán 46,6 százalékkal gyarapodtak az új kihelyezések, már igen szerény teljesítmény. A bő 66 milliárd forintnyi új szerződés ráadásul havi átlagban hozzávetőleg 5,5 milliárd forintnyi új kihelyezésnek felelt meg, ami szintén nem kiugró eredmény a szerződésenként feltételezhető több millió forintos összeget figyelembe véve.
Az új szerződések viszonylag szerény volumene nyomán a háztartásoknál lévő állománynál sem sikerült áttörést elérni: az MNB adatai szerint ez december végén 1028,7 milliárd forintot ért el, az érték 12,9 százalékkal kisebb az egy évvel korábbi 1181,7 milliárdnál.
Az egyetlen biztató körülmény, hogy az állomány zsugorodásának üteme fokozatosan csökkent az elmúlt években: 2017-ben még 16,7, a megelőző évben pedig 17,3 százalékos visszaesést mutattak a jegybank adatai. Az állomány gyors fogyásában a törlesztéseken kívül az is szerepet játszott, hogy a pénzügyi szolgáltatók az elmúlt években folyamatosan építették le a rossz minőségű portfóliójukat, így jelentősen csökkent a könyveikben szereplő szerződések volumene.
Egyértelműen a személyi kölcsönök előretörése az oka annak, hogy a jelzáloghitelek nem tudnak lépést tartani az évek óta bő 30 százalékos növekedést elérő lakosságihitel-piaccal.
A teljes cikk a keddi Világgazdaságban olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.