BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az azonnali fizetéssel párhuzamosan érkezhet meg az illetékátalány is

Az azonnali átutalási rendszer bevezetésének csúszása lehet a tényleges indok, amiért néhány nappal a benyújtása után kikerült a pénzügyi salátatörvényből a lakossági utalások tranzakciós illetékének átalányalapúvá alakítása.

Számos jel utal arra, hogy csúszik az azonnali átutalási rendszer (AÁR) bevezetése, július 1-jétől nem indul be a bankokban a szolgáltatás. Korábban mi is jeleztük, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számlaköltségekről szóló szakértői szakmai anyagának harmadik részében már nem szerepel az AÁR bevezetése mellett a július elsejei időpont, ám a héten ennél is komolyabb indokot kaptunk a csúszásra. Kedden immár a tranzakciós illeték (TRILL) – lakossági átutalásának esetében – a Pénzügyminisztérium által tervezett módosítása nélkül fogadta el a pénzügyi salátacsomagot a parlament. Ebben a tárca azt javasolta, hogy

azon számlák esetében, amelyeken a megelőző évben egyetlen, 20 ezer forintot meghaladó utalás is volt – a bankkártyás fizetés mintájára és annak összegével megegyező mértékben – évi 800 forintos átalányt fizessenek a pénzintézetek.

Fotó: Shutterstock

A minisztériumi előterjesztés az AÁR-nak ágyazott volna meg, hiszen annak elterjedését akadályozhatja az utalásonként megfizetett illeték. Az analógiát épp a bankkártyás fizetések szolgáltatták:

az első időben, amikor a TRILL-re nem volt átalány, több pénzintézet ráterhelte a fogyasztókra a kártyás vásárlások illetékét. Az átalány azonban könnyebben beépíthető az éves kártyadíjba. (Az év elején szintén az AÁR érdekében tették illetékmentessé a kis összegű, 20 ezer forint alatti átutalásokat.)

Ugyancsak az azonnali átutalásra való felkészülés volt tetten érhető abban, hogy az új illetékszabályt a minisztériumi javaslat szerint július 1-jétől vezették volna be – az éves átalánydíj 50 százaléknyi befizetését írva elő.

A javaslat visszavonása mögött több okból is az AÁR elhalasztását sejtik. Az indoklás szerint a családvédelmi akcióterv pénzügyi hátterének megteremtése miatt volt szükség az egyébként csak néhány napot élt javaslat visszavonására, ám korábban több kormányzati megszólaló arról beszélt, hogy az akcióterv forrása biztosítható, a kieső illetékbevétel az akcióterv évi 150 milliárdjának a 3-5 százalékát teheti ki.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.