BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Az azonnali fizetéssel párhuzamosan érkezhet meg az illetékátalány is

Az azonnali átutalási rendszer bevezetésének csúszása lehet a tényleges indok, amiért néhány nappal a benyújtása után kikerült a pénzügyi salátatörvényből a lakossági utalások tranzakciós illetékének átalányalapúvá alakítása.

Számos jel utal arra, hogy csúszik az azonnali átutalási rendszer (AÁR) bevezetése, július 1-jétől nem indul be a bankokban a szolgáltatás. Korábban mi is jeleztük, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számlaköltségekről szóló szakértői szakmai anyagának harmadik részében már nem szerepel az AÁR bevezetése mellett a július elsejei időpont, ám a héten ennél is komolyabb indokot kaptunk a csúszásra. Kedden immár a tranzakciós illeték (TRILL) – lakossági átutalásának esetében – a Pénzügyminisztérium által tervezett módosítása nélkül fogadta el a pénzügyi salátacsomagot a parlament. Ebben a tárca azt javasolta, hogy

azon számlák esetében, amelyeken a megelőző évben egyetlen, 20 ezer forintot meghaladó utalás is volt – a bankkártyás fizetés mintájára és annak összegével megegyező mértékben – évi 800 forintos átalányt fizessenek a pénzintézetek.

Fotó: Shutterstock

A minisztériumi előterjesztés az AÁR-nak ágyazott volna meg, hiszen annak elterjedését akadályozhatja az utalásonként megfizetett illeték. Az analógiát épp a bankkártyás fizetések szolgáltatták:

az első időben, amikor a TRILL-re nem volt átalány, több pénzintézet ráterhelte a fogyasztókra a kártyás vásárlások illetékét. Az átalány azonban könnyebben beépíthető az éves kártyadíjba. (Az év elején szintén az AÁR érdekében tették illetékmentessé a kis összegű, 20 ezer forint alatti átutalásokat.)

Ugyancsak az azonnali átutalásra való felkészülés volt tetten érhető abban, hogy az új illetékszabályt a minisztériumi javaslat szerint július 1-jétől vezették volna be – az éves átalánydíj 50 százaléknyi befizetését írva elő.

A javaslat visszavonása mögött több okból is az AÁR elhalasztását sejtik. Az indoklás szerint a családvédelmi akcióterv pénzügyi hátterének megteremtése miatt volt szükség az egyébként csak néhány napot élt javaslat visszavonására, ám korábban több kormányzati megszólaló arról beszélt, hogy az akcióterv forrása biztosítható, a kieső illetékbevétel az akcióterv évi 150 milliárdjának a 3-5 százalékát teheti ki.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.