A globális, az európai és a magyar gazdaságra egyaránt lassulás vár a következő időszakban, de komolyabb, a 2008-ban és 2009-ben elmélyülő válsághoz hasonló sokktól nem kell tartani – derült ki a K&H budapesti gazdasági konferenciáján.
A K&H szerint a lassuláshoz a piacok is igazodni fognak. Az pedig biztosnak tűnik, hogy az elmúlt pár évben látott kedvező befektetési környezet rizikósabbá válik. A konferencia vendégei, cégvezetők és cégtulajdonosok szavazhattak is arról, hogy a jövőben válságra vagy lassulásra számítanak:
túlnyomó részük a gazdasági lassulást tartja valószínűbbnek.
A globális gazdaságra legnagyobb hatással lévő jegybankok, az amerikai Fed és az Európai Központi Bank is jelezte, hogy az esetleges szigorításokra csak később kerül sor. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kiemelte, hogy a magyar gazdaságot a nettó reálbérek emelkedése miatt a belső fogyasztás egyre jobban hajtja, miközben a lanyhuló nemzetközi konjunktúra visszafogja a növekedést.
Bár a Magyar Nemzeti Bank rendszerint közli, nincs árfolyamcélja, csakis az inflációra figyel, az látszik, hogy a jelenlegi környezetben a 320 forint körüli eurót tartják a legmegfelelőbbnek, véli a K&H. Rövid távon, azaz a következő pár hónapban jelentősebb forintgyengülés vagy erősödés nem várható.
Hosszabb távon azonban más a helyzet. Németh Dávid szerint a bérek emelkedését a cégek egy része nem tudja lekövetni a termelékenység fokozásával, ezért veszítenek a versenyképességükből.
„Túlfűtöttségre utaló jelek vannak a gazdaságban. 2020-ban és 2021-ben az uniós források kisebb támogatást adnak majd a gazdaságnak. A belső fogyasztás élénkül a béremelkedés miatt, ráadásul a fogyasztási hiteleknél is jelentős a növekedés. Ha tartósak maradnak ezek a trendek, akkor folyó mérleg többlete eltűnhet vagy negatívba fordulhat a szaldó. Lassulhat a felzárkózási ütem. A felsorolt tényezők miatt pedig a forintgyengülés kockázata 1-2 éves időtávon fokozottabb” – mondta Németh Dávid.
A konferencián elhangzott az is, hogy a megtakarítások ösztönzését célzó kormányzati lépések, köztük az új, magas kamatokat kínáló lakossági állampapír bevezetésének az egyik célja, hogy a béremelkedés miatt a lakosságnál megjelenő többletjövedelmet a megtakarítások felé fordítsák és ezzel is tompítsák a belső fogyasztás felpörgése miatt a gazdaság túlfűtöttségét érintő kockázatokat.
A K&H anyabankja, a KBC Csoport vezető közgazdásza, Jan Van Hove az európai gazdaság helyzetet ismertette. A szakember szerint a Brexit körüli bizonytalanság mellett a dél-európai térség – Spanyolország, Olaszország, Portugália, Görögország – jelenti az egyik legjelentősebb kockázatot és ebben a régióban komolyabb befektetésekre van szükség.
A Brexitről a szakemberek azt mondták, napról napra változik a helyzet, ha azonban sikerült egy megnyugtató, a mostani bizonytalanságot eltüntető megoldást találni, akkor az az európai gazdaságnak lendületet adhat.
A KBC közgazdásza szerint az európai gazdaságnak sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania az innovációra, a technológiai fejlesztésekre, ha nem akar lemaradni a globális versenyben. Emellett fontos, hogy a termelékenységet is fokozni kell.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.