Jönnek a nyugdíjcélú állampapírok

A nyugdíjcélú állampapír az ilyen megtakarítással még nem rendelkezőket célozza meg és infláció feletti hozamot kínál. A kormány arra számít, hogy a júniusban bevezetendő nemzeti állampapír hamar népszerű lesz, a nyugdíjcélú viszont fokozatosan, több év alatt terjedhet el – mondta el Balogh László, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára a Magyar öngondoskodás 2019 című rendezvényen.

Tájékoztatása szerint az eddigi állampapírok közül több is kikerülhet a forgalomból az új termékek bevezetését követően, de az inflációhoz kötött kamatozású prémium állampapír megmaradhat, amennyiben a befektetők magasabb hozamot remélnek ettől, mint a sávos kamatozású nemzeti kötvénytől.

A kormány a következő öt évben azzal számol, hogy teljesül a Magyar Nemzeti Bank 3 plusz-mínusz 1 százalékos inflációs célja

– jegyezte meg. A helyettes államtitkár a lakossági állampapír-állomány méretének megduplázódását várja a nemzeti kötvénytől. Népszerűségét a kiemelkedő, az ötéves futamidő végén 6 százalékos kamatozáson felül a kormány kamatadó-mentességgel, egyszerű visszaválthatósággal és könnyű elérhetőséggel is erősíti. Az értékesítésébe a Magyar Posta is bekapcsolódik.

Balogh az új állampapírok bevezetésétől a pénzügyi tudatosság és az öngondoskodási hajlandóság további erősödését várja. Utóbbi akár évtizedekre szóló előrelátást igényel, miközben Magyarországon a lakossági megtakarítások több mint fele 1 évnél rövidebb futamidejű befektetésekben áll, a háztartások háromnegyede pedig nem készít összesítést a kiadásokról és a bevételekről. Hangsúlyozta, hogy a nyugdíjcélú takarékoskodást nem a magyar nyugdíjrendszer jövője indokolja, hiszen annak működése uniós értékelés szerint is hosszú távra biztosított.

A nyugdíjasok igényei viszont magasabbak, mint néhány évtizede, ez pedig a kiadások növekedésével jár és indokolja a kiegészítő megoldásokat

– tette hozzá.

Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója nemzetközi összehasonlításokra hivatkozva kifejtette, hogy a magyar háztartások bruttó pénzügyi vagyona uniós szinten már a középmezőnybe jutott, régiós összevetésben pedig a legjobbak között van, de a nyugdíjpénztári és biztosítási megtakarítások aránya alig haladja meg az EU-átlag ötödét.

A 16-35 éves korosztály kevesebb mint 7 százalékának van önkéntes nyugdíjpénzári tagsága, a lakosság öngondoskodási mutatói lényegében változatlanok, a gazdaságilag aktívak tömegeit nem sikerült megszólítani

– tette hozzá.

Az igazgató szerint a pénztáraknak aktívabb befektetésiállomány-kezelésbe kell kezdeniük, a kedvező pénzügyi termékek mellett pedig a biztonságot nevezte a legfontosabb feltételek egyikének a pénztári és biztosítási piac fejlődésében.

Kandrács Csaba elmondta, hogy az MNB a jóléti alapok létrehozásával segítené a pénztári szektor bővítését.

A jegybank szerint a külön ágazatokként működő nyugdíj- és egészségpénztárak közelíthetnék a szolgáltatásaikat, szövetségbe tömörülhetnének vagy egyesülhetnének, az ügyfeleknek így elég volna egy intézménnyel kapcsolatba kerülniük, megtakarításuk ezen belül oszlana meg és szükség esetén rugalmasan átcsatornázható volna egyik területről a másikra

– fejtette ki. Véleménye szerint az átalakulás néhány éven belül megvalósulhat, ha az érintettek elfogadják a jegybank elképzelését, céldátumot azonban nem kívánt megjelölni.