Júniusban veti be az ÁKK a csodafegyvert

A 2018 végi adatok szerint a mintegy 5800 milliárd forintnyi, lakossági kézben lévő államkötvény-állomány megduplázása a cél 2023-ig – jelentette be Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) pénzügyekért felelős államtitkára egy tegnapi sajtóbeszélgetésen. Az ambiciózus cél elérésében kulcsszerep jut egy június 1-jétől jegyezhető új magyar államkötvénynek. A termék kidolgozásakor mintegy száz különböző pénzügyi konstrukciót vizsgáltak meg, végül az egyszerű áttekinthetőség miatt döntöttek az új, ötéves futamidejű lakossági államkötvény feltételeiről. A saját névvel még nem rendelkező pénzügyi termék az első fél évben 3,5 százalékos adómentes kamatot fizet, amelynek mértéke évente fél százalékkal emelkedik, úgyhogy a lejárat évére 6 százalékos kamatozás alakul ki.

Barcza György, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója hozzáfűzte, hogy heti rendszerességgel terveznek kibocsátásokat az új termékből. A lakosság a Magyar Postán, a Magyar Államkincstáron keresztül (online is), valamint a kereskedelmi bankok és a lakás-takarékpénztári ügynökhálózat bevonásával vásárolhat belőlük. Az új állampapír visszaváltási árfolyama 99,75 százalékos lesz, Barcza tájékoztatása szerint a jegyzés után már egy hónap elteltével hozamot realizálhatnak a befektetők. A terméket intézményi befektetők nem jegyezhetik, és a másodpiacon sem vásárolhatják meg. Gion Gábor a termék könnyű átláthatóságával magyarázta, hogy miért döntöttek a fix kamatozás mellett (az éves infláció alapján változó kamatozású konstrukció helyett). Az új állampapír bevezetésével párhuzamosan több, alacsonyabb volumenben értékesített terméket is kivezet az ÁKK, illetve júniusig nem bocsát ki belőlük újabb sorozatot. Ilyen például a Bónusz Magyar Állampapír, valamint a fél- és kétéves államkötvények. A lakosság által nagy számban birtokolt egyéves sorozat és a három–öt éves Prémium Magyar Államkötvények kibocsátási menetrendjét viszont nem érinti az új megtakarítási termék bevezetése.

A Világgazdaság kérdésére Barcza György elmondta, hogy az új, tehát az állomány növekedését ösztönző koncepció szerint dolgozták ki a forgalmazói részesedéseket: az alapjutalék 30 bázispont, amelyen túl bónusz is elérhető. A jutalékra szánt költségvetési keret azonban nem lesz több a 2018-asnál. Barcza György reagált a norvég szuverén alapnak a többi között a magyar államkötvények értékesítését érintő pénteki bejelentésére is: az eladásra szánt 22,8 millió dollárnyi állományt a norvégok a piacon is értékesíthetik, vagy az elsődleges forgalmazókon keresztül felajánlhatják az ÁKK-nak megvételre, de a vétel csak piaci árfolyamon jöhet létre.

Gion Gábor szerint az új termék bevezetésével stabilabbá válik az adósság finanszírozása, hiszen a lakossági befektetők tipikusan nem szabadulnak hirtelen az állampapírjaiktól, ellentétben például a külföldi intézményi befektetőkkel. Fontos szempont, hogy a kötvény kamata a magyar lakosság jövedelmét növeli, s az adósság állománya is egészségesebb szerkezetűvé válik Magyarország külső kitettségének csökkentésével. A belföldi finanszírozás növekvő arányát a PM szerint a hitelminősítők is kedvezően ítélik meg.

Kis tételben vásárolt állampapírt februárban a lakosság

Február végén 5911 milliárd forint piaci értékű állampapír volt a lakosság birtokában, ez 13 milliárd forinttal haladja meg a januári zárószintet. Ennyire szerény érdeklődés legutóbb tavaly áprilisban volt az adósságpapírok iránt, akkor 7 milliárdos volt a bővülés – derül ki a jegybank legfrissebb értékpapír-statisztikájából. Egyéves időtávon viszont még így is derekas, 16 százalékos állománynövekedést mutattak ki: 814 milliárd forintnyi pluszt sikerült a háztartások megtakarításaiból ide csatornázni. Amúgy nem volt erős hónap a február lakossági szempontból, a teljes megtakarítások állománya 48 milliárd forinttal 10 418 milliárdra gyarapodott, a növekményből a befektetési jegyek 24, a részvények 9, és az állampapírok 7 milliárddal részesedtek. Érdekesség, hogy a részvényeknél az átértékelődés csupán 800 milliót tett ki, a vásárlások és eladások szaldója 8 milliárdos volt, azaz aktív tőzsdézés jellemezte a lakosságot, amely 603,4 milliárdnyi részvényt birtokol. A rezidens kibocsátású értékpapírok piaci értéke 46 731 milliárd forint volt február végén, 16 milliárddal kevesebb a január végén mértnél. | K. B.