Azt várjuk, hogy a készpénz jelentősen visszaszorul majd, ám a gyakorlat sokszor megcáfolja a várt trendeket. Európában azt láthattuk, hogy a negatív kamat világában sok bank spájzolt be rengeteg készpénzt a trezorjaiba, mivel így legalább nem veszített kamatot a befektetésén – mondta Balogh László, a Pénzügyminisztérium pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára az IIR bankkártya-konferenciáján.
A túlzott készpénzhasználat azonban súlyos károkat okoz, a nemzetgazdaság közvetlen költsége a bankjegyek gyártása, őrzése, a hamisítás elleni védelem és a készpénzlogisztika ára. További gond, hogy a készpénzben tartott vagyon nem vesz részt a gazdaság finanszírozásában, tulajdonosainak nem hoz hasznot. Emellett az elmaradott fizetési mód az egész gazdaság hatékonyságát és versenyképességét visszafogja, ráadásul az adóelkerülést és -csalást is támogatja. A fenti költségek össztársadalmi szinten évi 450 milliárd forintra rúgnak – tette hozzá az államtitkár.
A helyzet tovább romlik: 2010-hez képest a GDP 9 százalékáról 15 százalékra ugrott a forgalomban lévő készpénz aránya hazánkban.
Viszonyításképpen: Svédországban alig több, mint 1 százalék a GDP-arányos készpénzmennyiség, nálunk magasabb érték csak Lettországban, Litvániában, Bulgáriában és Görögországban figyelhető meg. A Pénzügyminisztérium szerint az elsődleges cél az elégtelen elektronikus fizetési infrastruktúra fejlesztése, ezt támogatja a POS-telepítési program.
Ennek a második ütemét Balogh László szerint azért kellett a napokban meghosszabbítani, mert immár az eddig lefedetlen területek felé szükséges nyitni. Olyan kereskedőket kell meggyőzni, akikben még erősen él az a vélekedés, hogy a készpénz a biztos, a bankkártya-elfogadás pedig drága.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.