Van élet a FAANG-részvényeken túl is

Az elmúlt évek a FAANG-részvé­nyekről szóltak. A mozaikszó azt a néhány nagy kapitalizációjú, főleg technológiai céget jelöli, amelyek együtt az S&P 500-értéknek majdnem az ötödét adják:

Facebook, Apple, Amazon, Netflix és Google. A 90-es években az Exxon, a GE, a Shell, a Merck, a Walmart, a Coca-Cola volt a „vezér”, aztán jött a technológia először a 90-es évek végén (Microsoft, IBM, Intel, Cisco), majd a pénzügy 2008-ig (Citi, Bank of America, AIG, J. P. Morgan), végül ismét a technológia.

Likviditás és magas hozam jellemezte ezeket a papírokat, de sokszor megfeledkezünk arról, hogy van élet mellettük is.

A „Smart beta” ETF-eket (olyan alap, amely alternatív módon súlyozott indexet követ) rangsoroltuk, és megállapítható, hogy sokuk jobb kockázattal súlyozott hozamot tudott felmutatni az elmúlt két évben, mint az S&P 500, ráadásul kevés vagyont helyeznek el a FAANG papírjaiban.

Az ARK Innovation ETF például olyan cégekbe fektet, amelyek diszruptívak. A legutóbbi adatok szerint csak az Apple fedezhető fel benne, mindösszesen 1,1 százalékos súllyal, helyette van Nvidia, Illumina, Tesla, Square és Invitae. A First Cloud Computing ETF leginkább felhőalapú szolgáltatásokat nyújtó cégekből vásárol be, ahol bár van FAANG-kitettség, mellettük a hasonlóan érdekes papírok is felfedezhetők, többek közt a VMware, a Teradata, az Equinix.

Az ARK Genomic ETF cégei géntérképezéssel foglalkoznak. Ez tartja most lázban az egészségügyi szektort, így folyamatosan vásárolják fel az ilyen társaságokat. Ilyen deal volt például a Gilead – Kite Pharma, a Novartis – AveXis vagy a GlaxoSmithKlline – Tesaro is.

Nem meglepő módon a robotika- és a softvergyártók is a lista elején találhatók. A befektetési döntések meghozatalakor érdemes azokat a szektorokat is figyelembe venni, amelyek kicsit kevesebb figyelmet kapnak a nagyok (FAANG-részvények) miatt.