Rekordot döntöttek tavaly a részvény-visszavásárlások az Egyesült Államokban,
a Goldman Sachs gyűjtése szerint 509 milliárd dollár értékben zajlottak ilyen tranzakciók, ha az adatot megtisztítjuk a részvénykibocsátások, fúziók és akvizíciók egyszeri hatásától.
Más számítások szerint ez az összeg elérte a 800 milliárd dollárt, és meghaladta önmagában a Facebook vagy az Exxon Mobile piaci kapitalizációját is. A nettó vevői oldalon a vállalatokon kívül még az egyéni befektetők álltak, akik 190 milliárd dollár értékben vásároltak. Az intézményi befektetők, így a nyugdíjalapok és a külföldiek nettó eladói pozíciót vettek fel, és 460 milliárd dollárt vontak ki az amerikai részvénypiacokról.
A Bloomberg összeállítása szerint a visszavételek nélkül az S&P 500 átlagos egy részvényre jutó nettó eredménynövekedése 2,5 százalékkal lassabb lett volna, hiszen az EPS kiszámításakor a részvényszám a nevezőben jelentősen befolyásolja az eredményt. Bár az adatok első látásra megdöbbentők, a Goldman szakemberei szerint a teljes S&P 500-on elérhető hozamnak csak 20 százalékát teszik ki a részvény-visszavásárlások, 15 százalékban az osztalékok, 65 százalékban pedig az árfolyam-emelkedés az ok.
Az azonban inkább elgondolkodtató, hogy a készpénzt nem lehetne-e okosabban felhasználni, mint például osztalékot fizetni, a hitelállományt csökkenteni, vagy esetleg akár készpénzben fizetni akvizícióért, terjeszkedésért. Ekkor a reálgazdasági hatás is mérhető lenne. Arról nem is beszélve, hogy sokszor az egyébként is alulteljesítő vállalatok nyúlnak ehhez az eszközhöz, mint például a Hewlett Packard, amelynek buybackaránya elérte a 14 százalékot, ám a részvény mégsem tud emelkedni.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvashatja
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.