Melyek voltak az NKP bejelentését követő első hónap legfontosabb feladatai?
A Monetáris Tanács közleményében arra tett ígéretet, hogy az NKP részletes feltételeit tartalmazó terméktájékoztatóját az MNB április végéig közzéteszi. Az elmúlt egy hónapban a legfontosabb feladatunk ennek kidolgozása volt. A program paramétereinek kialakítása során egyeztettünk a bankszektor szereplőivel és nagy mértékben támaszkodtunk az Európai Központi Bank vállalatikötvény-vásárlási programjának feltételeire is. Ahhoz, hogy az NKP elérje a célját és a vállalatikötvény-piac likviditásának fokozásán keresztül javítani tudja a monetáris transzmisszió hatékonyságát úgy kellett a terméktájékoztatóban foglalt feltételeket kialakítanunk, hogy azok igazodjanak a hazai sajátosságokhoz. Azt gondolom, hogy az MNB honlapján április 30-a óta elérhető terméktájékoztatóban sikerült ezeket a szempontokat összehangolnunk.
Milyen részleteket tartalmaz a terméktájékoztató, amelyek eddig nem voltak ismertek?
A terméktájékoztató tartalmazza mindazokat a feltételeket, amelyeknek a kibocsátóknak, valamint a kibocsátandó kötvényeknek meg kell felelniük annak érdekében, hogy a programban részt vehessenek. Ez kiterjed a kibocsátó vállalatokra vonatkozó előírásokra, a kibocsátás lehetséges módozataira, a megvásárolható kötvények paramétereire, a hitelminősítéssel kapcsolatos elvárásokra, a jegybanki vásárlások feltételeire, valamint a tőzsdei bevezetéssel kapcsolatos előírásokra is. Ugyanakkor a befektetői oldalon megjelenők számára is hasznos segítséget nyújt, mivel tartalmazza a preferenciális betétre, a bővülő fedezeti körre, valamint az értékpapírkölcsönzés feltételeire vonatkozó dokumentumok hivatkozásait is.
Mit kell tennie egy vállalatnak ahhoz, hogy részt vegyen a programban? Mi az első lépés?
A program indulásának szakaszában fontosnak tartottuk, hogy a vállalatok pontos képet kapjanak az NKP-ban való részvételhez szükséges teendőkről, ezért megjelentettünk az MNB honlapján egy, a vállalati kötvénykibocsátás és az NKP-ban való részvétel folyamatát áttekintő útmutatót is. Ezt követően május 7-én a program részleteiről tartani fogunk egy szemináriumot is mintegy 100 potenciális kibocsátó vállalat számára. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy csak ezek a vállalatok vehetnek részt a programban, az továbbra is mindenki számára nyitott, aki a terméktájékoztató feltételeinek megfelel. Röviden összefoglalva, az első és egyben legfontosabb lépés, hogy a vállalatoknak regisztrálniuk kell az MNB honlapján május elejétől elérhető regisztrációs felületen , amelyet az MNB-vel történő konzultáció követ. Ezután a vállalatnak fel kell vennie a kapcsolatot egy befektetési szolgáltatóval, akitől felvilágosítást kaphat arról, hogy az NKP keretében a kibocsátás megvalósítható-e. Amennyiben igen, a vállalatnak a hitelminősítési folyamat megkezdését a befektetési szolgáltatóján keresztül jeleznie kell az MNB felé. Ha a kötvény eléri a megfelelő minősítést, további külső tanácsadók bevonásával el kell kezdeni a kibocsátáshoz szükséges előkészületeket. Ezt követően pedig, amennyiben az zárt körben történt, a kibocsátónak 180 napon belül a papírt be kell vezetnie a BÉT valamelyik kereskedési helyszínére.
Hogyan fog történni a hitelminősítés és mennyi időt vesz igénybe?
A regisztrációt követően, amennyiben a vállalat a befektetési szolgáltatóval egyeztetve a programban való részvétel mellett dönt, akkor a befektetési szolgáltatóján keresztül jeleznie kell a hitelminősítési folyamat megkezdését az MNB felé, amelyre júniustól kerülhet sor. Az MNB által megbízott hitelminősítőn keresztül a minősítés elkészítésének időtartama maximum két hónap. A hitelminősítő a bekért adatok alapján értékeli a cég üzleti és pénzügyi kockázati profilját, illetve egyéb, a kockázati megítélés szempontjából fontos tényezőket, majd ezek alapján mind a kötvényre, mind a vállalatra megállapít egy ratinget. Fontos, hogy a program szempontjából a kötvény minősítése a meghatározó, ezért egy B+ minősítéstől éppen elmaradó vállalat fedezet bevonásával javíthat a kötvény minősítésén, így az elérheti az NKP-ban való részvételhez szükséges küszöböt. Természetesen a vállalatok dönthetnek úgy is, hogy saját maguk gondoskodnak a hitelminősítés megszerzéséről egy Európai Értékpapír-piaci Hatóság (ESMA) által nyilvántartásba vett és felügyelt hitelminősítőtől.
Miért fontos a programban részt vevő kötvények bevezetése a BÉT-re?
Hazánkban a vállalati szektor döntően a bankrendszeren keresztül jut forráshoz, a tőkepiac szerepe ebben csupán marginális, szemben az angolszász országokkal, ahol a tőkepiaci forrásbevonás jóval nagyobb jelentőséggel bír. Azzal, hogy előírtuk a program keretében kibocsátott papírok bevezetését a BÉT-re, azt szeretnénk elérni, hogy a hazai vállalatok gondolkozásában jelenjen meg a tőkepiaci forrásbevonás, mint a bankhitel alternatívája és ismerkedjenek meg ennek folyamatával. Ezt a korábbiaknál egyszerűbben is megtehetik majd, hiszen a klasszikus szabályozott (hitelpapír) piac mellett dönthetnek úgy is, hogy a kötvényt az úgynevezett Multilaterális Kereskedési Rendszerbe (MTF) vezetik be. Ennek lényege, hogy alacsonyabb díjak és egyszerűbb feltételek mellett teszi lehetővé a vállalatok tőkepiaci megjelenését. Így például az MTF-re történő bevezetés során a vállalatoknak nem kell áttérniük az IFRS számviteli szabványra, hanem továbbra is lehetőségük van a magyar számviteli előírások alkalmazására. Ráadásul 2019. július 21-től a Prospektus Rendelet alapján az adminisztráció tovább egyszerűsödik az 5 millió eurót meghaladó kibocsátásoknál.
Milyen költségekkel jár a kötvénykibocsátás a vállalat számára?
A kötvénykibocsátás költségeinek becslésekor több tényezőt is figyelembe kell venni, mivel ezek a kibocsátani kívánt mennyiségtől, a futamidőtől, illetve a kibocsátás típusától függően jelentős eltéréseket mutathatnak. A már említett kötvénykibocsátási útmutatóban részletesen bemutatjuk a kibocsátás során felmerülő költségtípusokat és azok mértékét. Nagyságrendileg azt mondhatjuk, hogy zártkörű kibocsátásnál 15-30 millió forintos, nyilvános kibocsátásnál 30-50 millió forintos költséggel lehet számolni. Jelenleg azt látjuk, hogy a költségek nagy részét a befektetési szolgáltatói, illetve tanácsadói díjak teszik ki, azonban várakozásaink szerint a későbbiekben ezek jelentősen mérséklődhetnek, miután a befektetési szolgáltatók és a tanácsadók versenyezni kezdenek egymással a kibocsátásokban való közreműködésért.
Milyen előnyökkel jár a programban való részvétel a vállalatok számára?
A kötvény alapvetően egy egyszerű finanszírozási forma, ahol a kibocsátó kötelezettsége a kamatok előre meghatározott időközönkénti megfizetésére, valamint a kölcsönvett összeg jellemzően futamidő végén történő visszafizetésére terjed ki. Ugyanakkor nagy előnye a bankhitellel szemben, hogy a kibocsátó vállalat lényegében minden fontos kondíciót (futamidő, kamatozás, tőkefizetés módja) a saját igényeihez igazíthat. Teheti mindezt úgy, hogy a bankhitellel ellentétben a bevont forráshoz nem szükséges hitelcélt rendelnie. A Növekedési Kötvényprogram keretében az MNB megjelenése vásárlóként jelentősen hozzájárul a vállalatok kötvénykibocsátásának sikeréhez. Mivel az NKP a rendelkezésre álló 300 milliárd forintos keretösszeg kimerüléséig tart, arra biztatok minden kibocsátáson gondolkozó vállalatot, hogy tájékozódjon a programban történő részvétel folyamatáról, feltételeiről és amennyiben a részvétel mellett dönt, minél hamarabb regisztráljon a jegybank honlapján elérhető regisztrációs felületen.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.