A JPMorgan friss elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a mexikói termékekre kivetett amerikai vámok 25 százalékra emelkednek, akár 50 bázispontot meghaladó kamatvágásra is szükség lehet az Egyesült Államokban. Hasonlóan vélekednek a Danske Bank elemzői is: a múlt heti Markit PMI indexre alapozva megállapítják, hogy az éves alapon mért amerikai GDP-növekedés 1 százalék körüli lehet, ami bőven a korábbi trendek alatt marad. Szerintük akár már júliusban 25 bázisponttal mérséklődhet az irányadó ráta a tengerentúlon.
Ha ez igaz, és a kereskedelmi háború ilyen gyorsan hat az amerikai növekedésre, akkor miért erősödik mégis a dollár?
Amikor nem érkezik piacbefolyásoló hír, a dollárindex magára hagyva a technikai támaszokat igyekszik áttörni. A kereskedelmi konfliktus, amelyben egyre több frontot nyit az Egyesült Államok, a globális kockázatvállalási étvágy csökkenésével paradox módon erősíti a zöldhasút, és vételi erőt hoz az amerikai állampapírpiacokra is, ahol a vásárláshoz szintén dollárra van szükség.
Pénteken az amerikai 10 éves államkötvény hozama 2,15 százalékkal 20 hónapos csúcsra ért, a dollárindex pedig tavaly október óta nem volt ilyen jó erőben. A feltörekvő piacokon sokan csökkentik kitettségüket, és gyakran dollárban tartják a készpénzt azok is, akik parkolópályára állnak.
A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.