Sűrűn emlegetett ritkaföldfémek

Az Egyesült Államok és Kína között zajló kereskedelmi tárgyalás az elmúlt időszakban új szintre emelkedett. A Google Huawei-bojkottjának hatását már nemcsak a piaci szereplők, hanem a fogyasztók is megérzik, hiszen a kínai gyártmányú telefonjukon nem lesznek elérhetők az amerikai keresőóriás alkalmazásai, köztük a Gmail levelezőrendszer vagy a Google Térkép sem. A válasz nem váratott sokáig: Kína az országban bányászott ritkaföldfémek kivitelét korlátozhatja Amerika irányába, és ezzel súlyos ellátási nehézséget okozhat a technológiai iparban.

A ritkaföldfémek – nevükkel ellentétben – gyakoriak Földünkön, kibányászásuk azonban nemcsak nehéz és költséges, hanem sok esetben környezetromboló is. Ironikus, hogy az elektromos autók és szélturbinák gyártásához egyre több ilyen anyagot használnak fel. A fő felhasználási területek közé egyébként az egészségügy (sebészeti eszközök, szívritmusszabályzók), a járműipar (különböző lencsék, károsanyag-kibocsátást csökkentő katalizátorok) és a hadiipar tartozik, ez utóbbinál a légvédelmi rakétákra felszerelt szenzorok egyik nélkülözhetetlen alkotóeleme. A globális piacon Kína monopolhelyzete egyértelmű, hiszen a kitermelés 70 százalékát adja, és a tartalékok 37 százaléka is ott található. Az iparág szereplői közé tartozik még Japán, Malajzia és Dél-Afrika, piaci pozíciójuk azonban nem annyira jelentős.

Az Egyesült Államok legnagyobb ilyen feldolgozója Kaliforniában található, ennek a kapacitása eléri az évi 50 ezer tonnát. Ez azonban csak részben tudja lefedni az amerikai technológiai ipar keresletét.

Ritkaföldfémek bányászatával és újrahasznosításával több tőzsdén forgó vállalat is foglalkozik, az egyedi kockázatok helyett azonban érdemes olyan ETF-ben gondolkodni, mint az amerikai piacon kereskedett REMX. Ha mégis inkább az egyedi sztorikban hiszünk, akkor jó választás lehet a brit Tronox Holdings, a francia Eramet vagy az ausztrál Lynas, amely nemrég szerződést kötött egy amerikai gyár felépítésére a texasi Blue Line-nal.