Jelentősen erősödik a svájci frank, és ez egyre kényelmetlenebb helyzetbe hozza a gyenge devizát preferáló jegybankot. Az év eleje óta a frank csaknem 8 százalékot erősödött az euróval szemben. Az erősödő trend különösen április vége óta látszódik, akkor a közös devizával szemben 1,2-es volt a keresztárfolyam, ez erősödött tegnapra az 1,106-es szintig, ami napra pontosan kétéves mélypont. A forinttal szemben is kétéves rekordra, a 294,3-es szintre ért tegnap a frank. Ugyan az elmúlt években többször utaltak arra elemzők, hogy a frank kezdi elveszíteni menekülődeviza-jellegét, ez a kereskedelmi háború, az euróövezeti gazdasági kilátások romlása és az egyéb geopolitikai feszültségek idején egyáltalán nem látszik.
A svájci devizát továbbra is kereskedelmi és geopolitikai bizonytalanság idején keresik a befektetők. A gyenge devizán keresztül az exportot serkenteni akaró Svájci Nemzeti Bank (SNB) munkáját tovább nehezíti, hogy az Európai Központi Bank (EKB) hamarosan újra lazítja a monetáris kondíciókat, ami eurógyengülést von maga után. Látványos volt, amikor Mario Draghi EKB-elnök júniusban Sintrában bejelentette, hogy az euróövezeti jegybank lazíthat, a frank három nap alatt bő 1 százalékot drágult az euróval szemben. Csak március vége és április dereka között korrigált érdemben a keresztárfolyam, majdnem 2,5 százalékot gyengült az alpesi fizetőeszköz az euróhoz képest, mivel akkor a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek enyhülése miatt visszatért a kockázatvállalási kedv a piacra.
A svájci jegybank azonban nem tágít attól, hogy gyenge frankot akar. Ez elég kényelmetlen helyzet, mivel a Feddel és az EKB-val ellentétben az SNB már „elment a falig”, ha a monetáris lazításról van szó. A fejlett piacok legalacsonyabb, mínusz 0,75 százalékos alapkamatának további csökkentése már többször felmerült, de a jegybank láthatóan nem kívánja ezt meglépni. A jegybanki mérleget pedig 2018 eleje óta szinten tartják, így az majdnem eléri a GDP 120 százalékát. A deviza drágulása ellenére az export nem esett vissza jelentősen, a folyó fizetési mérleg többlete nagyjából szinten maradt: tavaly GDP-arányosan 10,2 százalékos volt, idén is hasonló adatra lehet számítani.
A teljes cikket a Világgazdaság szerdai számában olvashatják
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.