A háztartási fizetőképesség mérséklődő bérnövekedést jelez

Harmadik alkalommal készítette el jelentését a magyar háztartások anyagi helyzetéről az Intrum, Magyarország piacvezető kintlévőségkezelő cége. A GKI Gazdaságkutató Zrt. adatait is felhasználó Intrum Fizetőképességi Index (IFI) azt méri, mennyire képesek fedezni kiadásaikat a háztartások, mennyi pénzt tudnak félretenni, vagy fogyasztási cikkekre költeni. Minél nagyobb az index értéke, a háztartások annál nagyobb elkölthető jövedelemmel rendelkeznek.

Az IFI értéke az elmúlt időszakokban csúcsokat döntött, 2018 utolsó negyedévében 54,68, az idei első negyedévben 59,5 ponton állt.

Az IFI idei második negyedéves értéke 50,8, vagyis az index alapján enyhén romlott a háztartások fizetőképessége az év elejéhez képest, de a teljes idősorhoz viszonyítva továbbra is nagyon magas az érték.

Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója emlékeztett rá, hogy az index előző negyedéves értéke erőteljes gazdasági növekedést jelzett előre, amely be is igazolódott, hiszen a KSH szerint 2019 II. negyedévében 5,1 százalékkal bővült a magyar gazdaság. A növekedés mögött részben a belső fogyasztás bővülése állt, ahogy azt az IFI akkori állása is sejtette, vagyis a háztartások többet költhettek fogyasztási cikkekre, köszönhetően a bérek folytatódó emelkedésének. Bár az elmúlt 3 hónapban tovább emelkedtek a fogyasztói árak, a bérnövekedés így is elég magas volt ahhoz, hogy kompenzálja a kiadások forintban mérhető növekedését.

„Az IFI friss számai alátámasztják azokat a prognózisokat, amelyek szerint a növekedés lassulására számíthatunk a következő években” – mondta Felfalusi Péter.

Az Index alakulása összecseng a csökkenő globális konjunktúrával, ugyanakkor a 2019 második negyedévében bekövetkezett minimális visszaeséstől eltekintve rövid távon további javulásra lehet számítani a háztartások fizetőképességét illetően.

Felfalusi Péter elmondása szerint a háztartások jövedelmi helyzete az idei második negyedévben is javult, az indexben bekövetkezett csökkenés pedig két másik tényezőre vezethető vissza: egyrészt a globális gazdasági kilátások romlása miatt csökkent a GKI konjunktúra indexe, másrészt az időszakban nőtt a lakossági hitelek állománya.

A hitelállomány növekedése nem feltétlenül rossz hír: az Intrum kutatása alapján nagyrészt annak köszönhető, hogy a lakosság jelentős része visszafizette korábbi tartozásait és ismét hitelképessé vált. Ezzel összefüggésben elsősorban a lakáscélú, illetve személyi hitelek volumene nőtt a vizsgált időszakban, tovább csökkent viszont a folyószámlahitelek értéke (azaz a folyószámlákhoz tartozó hitelkeretek kihasználtsága) – utóbbiak jellemzően akkor magasak, amikor a lakosságnak nincs elég jövedelme, hogy a kiadásait fedezze.

Ugyanakkor a teljes hitelállomány (az MNB hó végi lakossági hitelállományról szóló idősoros adatai alapján) még most is bőven elmarad a 2008 és 2011 közötti csúcsértékektől,

így a háztartások tartozásai egyelőre nem jelentenek komoly pénzügyi kockázatot. A Magyarországon felvett lakáshitelek összértéke, ami ma a teljes hitelállomány legnagyobb részét jelenti, jelenleg az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Mindebből persze, a múltbeli és nemzetközi tendenciákat figyelembe véve arra következtethetünk, hogy a közeljövőben emelkedni fognak a háztartások kintlévőségei.

Az IFI alapján a következő egy-két évben kis mértékű lassulás prognosztizálható a gazdaságban, miközben a reálbérek tekintetében további, lassuló ütemű bővülés várható. A háztartások fizetőképessége a következő időszakokban is magas maradhat, hosszabb távon a gazdaság globális lassulása és a magas hitelállomány növelheti a kintlévőségi kockázatokat

– foglalta össze Felfalusi Péter az index tanulságait.