Kereskedés kvantitatív alapon

Globálisan a lassulás és gyengélkedés jeleit fedezhetjük fel a fejlettebb és a fejlődő országokban egyaránt, és sokan egy közelgő recesszió árnyékát látják közeledni. Vajon merhetünk-e ilyen környezetben részvényeket vásárolni, miközben kereskedelmi háború zajlik az Egyesült Államok és Kína között, az egyébként csúcsközelben lévő részvényindexek pedig fel-le ugrálnak egy-egy bejelentésre?

Amikor egy ágazat, gazdasági ciklus vagy részvény trendjéről olvasunk, azt feltételezzük, hogy a trendek folytatódnak. Pedig a pénzügyi idősorok egyik sajátossága az úgynevezett mean reversion, vagyis az átlaghoz történő visszatérés. Ez azt jelenti, hogy az emelkedések után korrekciók, a visszahúzódások után emelkedések valószínűsíthetők, mielőtt a hosszú távú trend irányába folytatódna a mozgás. Saját számításom szerint egy-egy ilyen hullám nagyjából 60 százalék körüli valószínűséggel következik be és záródik az idősor átlaga alatt vagy felett. Ez a tény önmagában, kombinálva rövidebb tartásidővel, trendelemzéssel és minőségi, de nem nagy kapitalizációjú részvények tartásával, adott esetben kihasználható. Az S&P 500 részvényei között a legjobb mutatókkal rendelkező vállalatok rendre azokból a szektorokból származnak, amelyek korábban nem teljesítettek kiemelkedően. Ezek ma nem mások, mint az IT, az ipar és a ciklikus fogyasztási cikkek. E három szektorra a magasabb volatilitás is jellemző, de manapság a kereskedelmi háború által generált nagyobb változékonyság hajthatja az árfolyamukat.

Ha még ezen cégek közül is a jobbakat keressük, akkor az ipari és az információtechnológiai szektorból kerülhetnek ki a legvonzóbb vállalatok. Diverzifikáció ide vagy oda, a piaci kockázatot nem lehet teljesen kivenni az egyenletből, viszont a fenti elvek figyelembevételével (rövidebb tartásidő, mean reversion, kedvező értékeltségű cégek, lemaradó szektorok), potenciálisan hatékonyabb portfóliókat építhetünk, különösen, ha azokra a szektorokra is figyelünk, amelyek eddig lemaradtak.