Nem változott az alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón kedden.

A monetáris politika irányultsága változatlanul támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei kedvezőek – olvasható a monetáris testületnek a keddi kamatdöntés után kiadott közleményében.

Rámutattak, hogy a monetáris tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét.

A tanács úgy ítéli meg, hogy a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet.

A tanács ezeknek a tényezőknek az árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére – olvasható a dokumentumban.

Szeptemberben az infláció 2,8, a maginfláció 3,9, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,4 százalék volt. Az infláció mérséklődését a feldolgozatlan élelmiszerek és az üzemanyagok árindexének csökkenése, a maginflációs mutatók szeptemberi növekedését a telekommunikációs szektor régiót meghaladó áremelkedése okozta.

A nyári hónapokban a várttól számottevően elmaradó adószűrt maginfláció és a lassuló európai konjunktúra hatásai a hosszabb távú inflációs kilátások esetében is a lefelé mutató kockázatok erősödését jelzik. A fogyasztóiár-index értéke az év végéig – a tavalyi üzemanyagár-csökkenés bázishatása miatt – újra nő, majd fokozatos mérséklődést követően a 3 százalékos inflációs cél szintjén stabilizálódik. Az adószűrt maginfláció a következő hónapokban enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt a korábban vártnál alacsonyabb pálya mentén 3 százalékra csökken – prognosztizálta a testület.

A romló európai konjunktúra a hazai GDP alakulásában is egyre erőteljesebben érzékelteti hatását – állapítja meg a monetáris tanács, amely arra számít, hogy a gazdasági növekedés a következő negyedévekben lassul. A GDP 2019-ben várhatóan 4,5 százalékkal, 2020-2021-ben pedig 3,3 százalékkal nő. A magyar gazdaság eurózónához történő felzárkózása a romló külső konjunktúra ellenére, a legalább 2 százalékpontos növekedési többlet fenntartása mellett a következő években is folytatódik a testület szerint.

A lazább monetáris politikai környezet tartósan fennmarad és további lazító lépések várhatóak. A nemzetközi pénzügyi piaci hangulat a tanács szerint az előző kamatdöntés óta változóan alakult. A kockázatvállalási hajlandóságot a nemzetközi kereskedelempolitikával kapcsolatos fejlemények, a globális növekedés lassulásával kapcsolatos félelmek erősödése, a közel-keleti geopolitikai feszültségek, valamint a Brexittel kapcsolatos történések befolyásolták. Az olajárak csökkentek az elmúlt hónapban.

A közleményben felidézik, hogy a tanács július 1-jén 300 milliárd forintos keretösszeggel elindította vállalati kötvényvásárlási programját, ennek keretében az MNB szeptemberben nagy érdeklődés mellett megkezdte a vásárlásokat.

A program szervesen kiegészíti a 2019 elején elindított növekedési hitelprogram fix (nhp fix) konstrukciót, amelynek keretében a hitelintézetek szeptember végéig több mint 270 milliárd forint összegű szerződést kötöttek a kkv-kkal.

A tanács szeptemberben a negyedik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát legalább 300-500 milliárd forintban állapította meg, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát.

Az MNB rugalmasan alakítja az FX-swap eszköz állományát annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a monetáris tanács döntésének megfelelően alakuljon, és a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon – írják.

Az ülés rövidített jegyzőkönyve november 6-án 14 órakor jelenik meg.

A jegybanki döntés megfelelt a várakozásoknak. A Takarékbank elemzője, Suppan Gergely szerint a kamatfolyosó jelenleg igencsak aszimmetrikus, az alapkamat emelésére csak akkor kell számítani, amikor a kamatfolyosó szimmetrikus lesz az alapkamat körül, amire feltehetően a jövőre még nem kerül sor. A vezető jegybankok várható lazításai miatt, valamint a jövő év második felében a 3 százalékosos inflációs céltól elmaradó infláció miatt jövőre nem várható szigorítás, így legközelebb 2021-ben folytatódhatnak a normalizációs lépések, az alapkamat emelésére pedig 2021 negyedik negyedéve előtt nem számítanak, de nem kizárt, hogy erre még később kerül sor. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A forint közelmúltbeli gyengülése némi felfelé mutató kockázatot jelent az inflációra nézve, így a monetáris kondíciók lazítására nem látunk jelentős mozgásteret.

Varga Zoltán, az Equilor elemzője úgy fogalmaz, hogy nincs új üzenet, a jegybank kivár. Az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntésén egyelőre nem várnak változást. A lazító lépések ellenben zavartalanul folytatódhatnak.

Egyrészt a nemrég újraindított nettó eszközvásárlások havi keretösszegének megemelésével tudnak a későbbiekben lazítani, mely magával hozhatja az országonkénti limitek emelését is, végső soron pedig a kamatszint további csökkentése is szóba kerülhet, amennyiben az eddig bevezetett intézkedések nem vezetnek eredményre.