Véleményezhetik a kisrészvényesek a cégvezetők fizetését

A jövő évtől javadalmazási politikát kell készíteniük a tőzsdei társaságoknak – hangzott el a Kapolyi Ügyvédi Iroda tegnapi rendezvényén. Ebben a vezetők juttatási csomagját kell ismertetni, valamint megfogalmazni, hogy a menedzsment javadalmazása hogyan járul hozzá a társaság üzleti stratégiájához, hosszú távú érdekeikhez és fenntarthatóságához.

Szalay Rita, a Budapesti Értéktőzsde kibocsátói igazgatóságának igazgatója szerint a friss hazai szabályozás legfontosabb hozadéka, hogy kiterjeszti a javadalmazási szempontok rögzítését a vezérigazgatókra és helyetteseikre is.

Ráadásul – a korábbi felelős társaságirányítási ajánlásokkal szemben – kötelező érvénnyel, részletesebben kell prezentálni a menedzsment javadalmazását. A befektetők erről a közgyűlésen véleménynyilvánító jelleggel szavazhatnak, bár vétójogot nem kapnak a részvényesek. Az előírások betartását a cégbíróság ellenőrzi.

Dr. Krezinger Viktor, a Kapolyi Ügyvédi Iroda szenior ügyvédje elmondta, hogy a törvény új feladatot ró az eszközkezelőkre és az intézményi befektetőkre is, akiket a következő évtől szerepvállalási politika megfogalmazására kötelezik a közvetlen részvénybefektetéseik esetén. Ebben a tulajdonosi joggyakorlás elveit kell bemutatniuk, a többi között a közgyűléseken való részvételre és az azokon való szavazásokra, valamint a más részvényesekkel történő együttműködésükre vonatkozóan.

A Kapolyi Ügyvédi Iroda és a Front Page Communications piaci szereplőket kérdezett arról, hogyan lehetne ösztönözni a hosszú távú befektetéseket.

A válaszadók szerint a hazai konstrukciók közül a Magyar Állampapír Plusz és az inflációkövető államkötvény, valamint a TBSZ ösztönzi jelenleg leginkább a lakosságot a hosszú távú megtakarításokra, míg a nyugdíj- és egészségpénztárak, valamint az életbiztosítások kevésbé.

A piaci vélemények szerint a tőzsdei megtakarításokat a cégek eredménye mellett az állami ösztönzők támogatják leginkább.