Zöldbefektetés: célszint alatt az Orsted

Az Európai Unió elfogadta hosszú távú klímavédelmi céljait. A megvalósítás eszközrendszere még nem ismert, de minden bizonnyal nagy szerephez jutnak majd az állami pénzügyi – köztük kiemelten a fiskális (adó, támogatás, beruházás) – és a jegybanki eszközök.

A klímavédelmi ösztönzők nyertesei közé tartozhatnak azok a vállalatok, amelyek már évekkel ezelőtt elkezdték a klímavédelmi átalakítást. Ilyen az 50 százalékos állami tulajdonban lévő dán Orsted is, amely hagyományos energetikai cégből vált a tengeri szélerőműparkok egyik vezető előállítójává és üzemeltetőjévé Európában, megvetve a lábát az Egyesült Államokban és Tajvanon is.

Az Orsted-részvények árfolyama 2019 nagy részében emelkedett, a 450 dán koronás szintről a 680 koronás csúcsot is érintve. Az áremelkedést azonban több visszaesés is megtörte. A legnagyobbat az okozta, hogy a vállalat néhány pénzügyi célt lefelé módosított a szélerőműparkok áramtermelésének csökkenése és a tajvani állami támogatás alacsonyabb mértéke miatt. Ugyanakkor a piac díjazta az Orsted 600 millió eurónyi, 3 százalékos kamatozású, hosszú lejáratú kötvényeinek sikeres piaci visszavásárlását és a tajvani kötvénykibocsátásokat, amelyek mérsékelték a beruházásfinanszírozási költségeket. Ezért is ajánlotta vásárlásra az egyik vezető német bank az Orsted-részvényeket a jelenlegi árhoz képest 19 százalékkal magasabb, 770 koronás célár mellett.

Az Orsted és az európai zöldágazat perspektívái attól is függnek, hogy az Európai Központi Bank (EKB) céljai közé emeli-e a klímavédelem támogatását. Ma még az EKB eszközvásárlási programjában piaci súlyuknak megfelelő a zöldkötvények aránya (azaz kevesebb mint 5 százalék), ám az európai zöldkötvényindexben megtalálható kötvényeknek csak egy része szerepel a programban. Lenne még tehát lehetőség egy, a klímavédelmet markánsabban kiszolgáló EKB-kurzus megvalósítására, de a zöldvállalatok részvényeire kedvező hatást gyakorolnának a fiskális eszközök is.