A Mabisz szerint elkerülhető a pótdíjazó kgfb-biztosító

Az életágban a nyugdíjbiztosítások növekedése, ezen belül az unit linked biztosítások voltak a húzóerő.

A kockázati életbiztosítások is komolyan erősödtek.

Nem életágban a lakásbiztosításokra jótékonyan hatott a lakásépítési boom. A gazdaság fejlődése, a beruházások emelkedése szintén kihatott a biztosításkötésekre is – legyen szó a vállalat és a lakossági vagyon és gépjármű biztosítások tekintetében.

Az elmúlt évi adatokat ugyanakkor torzította, hogy a kgfb-szerződésekbe bekerült a 23 százalékos biztosítási adó – amely korábban külön tételként szerepelt. A kgfb-ből származó tavalyi díjbevétel 230 milliárd forint körül lehetett, amit az adó mellett a 16 százalékkal megnövekedett új gépjármű forgalombahelyezés is erősítette. A másik oldalon ugyanakkor az üzletágra kihatott a kárinfláció jelentős emelkedése – amit az alkatrész és munkaerő-költségek komoly emelkedése indokolt. Az idei évben az autópiaci lassulás hatásait a biztosítói oldalon remélhetően enyhíti a kormány családvédelmi intézkedései között szereplő nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, ami a kgfb mellett a casco-piacra is jótékony hatást gyakorolhat.

Az idei év növekedés motorjairól szólva Erdős Mihály kiemelte az általános szakmai- és felelősségbiztosítások terjedését jelölte meg a vagyonbiztosítások növekedése mellett, míg a lakossági oldalon az utasbiztosítások bővülését várja a Mabisz alelnöke.

A lakásbiztosítások terén szintén számol a Mabisz a lakásépítési kedv csökkenésével, ugyanakkor a keresletre vélhetően élénkítően hat majd az MNB által életre hívott minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítás miatt felélénkült érdeklődés.

Továbbra is komoly élénkülést vár a szövetség a nyugdíjbiztosításokról.

A továbbra is tervezett nyugdíjkötvényről igen kevés az információ – nem tudható, milyen adókedvezmény vonatkozik majd rájuk, milyen lesz a kamatprémium mértéke, mennyire térítek el a kamatokat a fiatal és idősebb esetében, s az sem tudható, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt majd a termék, így nehéz annak a nyugdíjbiztosítási piacra gyakorolt hatását prognosztizálni. Annak bizonnyal komoly pozitív hatása lesz ugyanakkor Erdős Mihály szerint, hogy az új termék még jobban ráirányítja majd a figyelmet az öngondoskodásra.

A biztosítói garancialap esetleges létrehozásával kapcsolatban – a Pénzügyminisztérium tájékoztatása alapján – a Mabisz most azzal számol, hogy a szabályozás megvárja az uniós szabályozást.

Az idei évben a Mabisz 3-5 százalékos növekedéssel lenne elégedett

– hangsúlyozta az alelnök.

A Mabisz 2020-ra vonatkozó strtégiai céljai között a digitalizáció mellett a fiatal generáció megszólítása szerepel. A szövetség kiemelt feladatának tekinti a pénzügyi tudatosság fejlesztését. A digitalizáció terén a legjelentősebb eredménynek tekinti a Mabisz, hogy a tavaly elindult e-kárbejelentő a várt 50-80 ezer letöltés helyett 250 ezer letöltést sikerült elérni, az applikáción keresztül megvalósult 7000 kárbejelentés az jelenti, hogy a károk 5 százalékát már a megoldáson keresztül tették meg az ügyfelek – a IV. negyedévben mér minden 10. kárbejelentés már elektronikusan érkezett. Az újabb fejlesztések révén már casco-ra is el lehet indítani a javítást.

Kerékgyártó Csaba, a szövetség titkárságvezetője az ombudsman által a kgfb-díjszabással kapcsolatos vizsgálatával kapcsolatban elmondta, az Insurance Europe kimutatásai szerint a magyar kgfb díjak kiváló ár/érték aránnyal bírnak. A szakember emlékeztetett, az Európai Bizottság épp felülvizsgálja a kgfb-irányelvet, amely alapján kiderült, hogy a magyar kgfb-szabályozás más országokhoz képest is igen széles fedezeti kört biztosít az ügyfeleknek – mindezt úgy, hogy a magyar kgfb átlagdíja Románia és Litvániát tudta csak megelőzni az Európai Unióban. A Mabisz kimutatásai szerint jelenleg a személygépjárművek 35 százaléka bónusz 10-es szinten van. Kerékgyártó Csaba szerint a bónusz/malusz rendszerek ilyen környezetben nem igazán tudják visszaadni a kárveszélyt, hiszen egy kár esetén 2 egységet lehet csak visszaléptetni. Németországban és Ausztriában ezért már a '90-es években megszüntették a központi bónusz/malusz rendszert.

Magyarország is elindult ebbe az irányba, amikor a biztosítók elkezdték alkalmazni a díjkedvezményeket adnak a balesetmentes és pótdíjazzák a többszörös károkozó autósokat.

Ezeket ugyanakkor a biztosítók saját üzletpolitikai elveik alapján alkalmazzák, így a Mabisz szerint a károkozó ügyfelek számára adott a lehetőség arra, hogy elszerződjenek a pótdíjazó társaságoktól. Kerékgyártó Csaba hangsúlyozta, hogy korábban az Európai Bíróság a biztosítási irányelvvel ellentétesnek találta azt, hogy a bónusz/malusz rendszereknél a sávoknál fix díjindexet alkalmazzanak, így a díjak eltérítését nem lehet központilag szabályozni. Azzal kapcsolatban, hogy a kgfb díjak kapcsán a legkomolyabb bírálatot a haszongépjárművek és az autóbuszok kgfb-díjának emelkedése váltott ki, a Mabisz titkárságvezetője hangsúlyozta: az ilyen járművek esetében jellemző flottabiztosítások esetében a bónusz/malusz rendszer nem igazán alkalmazott.