Ebben az évben három fő feladat áll a magyar bankszövetség előtt:
– mondta Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a szervezet mai háttérbeszélgetésén. Utóbbi kapcsán kifejtette:
az azonnali fizetés bevezetésére minden szereplő felkészült, tehát március 2-től küldeni és fogadni tud utalásokat.
Kiemelte: az AFR bevezetéséhez közvetlenül kapcsolódó kiadások 30-40 milliárd forintot jelentettek a bankszektornak.
Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke az AFR bevezetése kapcsán kiemelte, hogy az említett költségtételen kívül több százezer munkaórát is jelentett a piaci szereplőknek, ami azt jelenti, hogy
ez volt a magyar bankszektor eddigi legnagyobb, egyszeri beruházása.
Az elnök az AFR kapcsán kiemelte az azonos szolgáltatásokra vonatkozó azonos szabályozás követelményének fontosságát is. Becsei András szerint az AFR bevezetésével a készpénzforgalom azonnaliságának előnye eltűnik, így az azonnali utalás megjelenése hozzájárulhat a készpénzforgalom visszaszorításához is.
A tranzakciós limit egyébként az azonnali utalásoknál tízmillió forint lesz, a rendszer pedig a hét minden napján, 24 órában elérhetővé válik. (A tízmillió forintos limit az átutalások 97 százalékát lefedi.)
Ami a bankszámlához kapcsolódó költségek kimutatását illeti, az elnök tájékoztatása szerint a részletes díjkimutatást január 31-ig megkapja majd az érintett, nagyjából hatmillió ügyfél. A cél, hogy az ügyfelek minél jobban átlássák banki költségeiket. Fontos viszont, hogy
a mostani kimutatás csak a 2019. augusztus elseje és a december 31.-e közötti időszakra vonatkozik, ám a jövő évtől mindig a teljes, megelőző évről szóló kimutatást kapják meg az ügyfelek január végéig.
Az elnök közölte: a Magyar Bankszövetség az idén is aktív részese lesz a Pénz7 nevű, a pénzügyi kultúra fejlesztését szolgáló, iskolai rendezvénysorozatnak, amelyben tavaly 1235 iskola, és 205 ezer diák vett részt.
Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség alelnöke szerint 2019 is sikeres év volt a magyar bankszektor szempontjából, hiszen az első három negyedévben az eredmény 10 százalékkal, 560 milliárd forintra emelkedett, miközben a mérlegfőösszeg 15, a hitelállomány pedig 20 százalékkal nőtt. Miközben viszont a bevételek 8 százalékkal emelkedtek az első kilenc hónapban a megelőző év azonos időszakához képest, a költségek szintje 11 százalékkal nőtt. Az alelnök kiemelte: miközben a lakossági hitelezés jó ütemben nő Magyarországon, még van tér a növekedésre, hiszen a hitelek GDP-hez viszonyított aránya 2018-ban 18 százalékot tett ki, ami nemzetközi összehasonlításban viszonylag alacsony.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.