Több sebből is vérzik az acélipar

A Vale bányatársaság brazíliai zagytározójának 2019. január 25-i, 270 halálos áldozatot követelő gátszakadása miatt leállított vasérctermelés drasztikusan csökkentette a kínálatot, és hasonló következményük volt az ausztráliai ciklonoknak is, s ezt a két sokkhatást a piac egész évben képtelen volt feldolgozni. Ezzel párhuzamosan a globális gazdasági lassulás és az autóipari kereslet csökkenése az acél iránti keresletet is visszavetette, ami világszerte létszámcsökkentésre, átszervezésre kényszerítette az acélipari szereplőket.

Az idei év is rosszul indul a gyártóknak, a Thyssenkrupp részvénye csütörtökön 11,15 eurós árfolyammal közel járt a tavaly augusztusi mélyponthoz, és a Tata Steel is csak minimálisan tudott erősödni.

A piacot ezúttal is két külső hatás tartja nyomás alatt.

A vállalat igyekezett megnyugtatni a piacokat, hogy emiatt azért a hosszú távú kínálat nincs veszélyben. Az európai feldolgozóiparnak rossz pillanatban érkezett Brüsszel múlt heti rendelkezése is, amellyel a Kínából, Tajvanról és Indonéziából érkező síkhengerelt acél árazásának vizsgálatát írják elő. Ha az Európai Bizottság bizonyítva látja a bekerülési költség alatti dömpingárazás vádját, akkor a büntetőintézkedések bejelentése elkerülhetetlen az április 12-én esedékes döntés után.

Az acélipari szereplők ott igyekeznek behozni a hátrányt, ahol csak tudják. Kína második legnagyobb acélgyártója, az HBIS szerdán tette közzé, hogy 200 millió jüan (29 millió dollár) értékben kötött vasércszállítási szerződést a Vale brazil kirendeltségével.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja