A koronavírus megjelenéséről szóló év eleji első hírek hallatán egy ideig a megszokott forgatókönyv szerint zajlottak az események: egy távoli ország (látszólag) izolálható problémája közvetve ugyan jelentős visszaesést indukál a bizalmi és termelési indexekben, mégis extrém vételi kedv jellemezte főképp az amerikai, de a nemzetközi részvénypiacokat is. Hiszen a járvány következményei ismét okot adhatnak a jegybankoknak a lazításra és a pénznyomtatásra. Ekkor még úgy látszott, hogy a sokkszerű kínai visszaesést gyorsan lehet majd pótolni.
A második hullámban az ázsiai gyors terjedés miatt a menedékeszközök listájáról február közepére lekerült a japán jen, amely a kereskedelmi háborús aggodalmaknál kiváló carry trade lehetőség volt.
A jen aránya a világ tartalék rendszereiben majdnem húszéves csúcsra ért tavaly,
és közben a szigetországi negatív kamatokon a befektetők japán jent kölcsönöztek, hogy azon magasabb kamatszintű devizát vásároljanak. Korábban a piaci turbulenciákkor ezért erősödött olyan hirtelen a jen árfolyama a font, az ausztrál dollár vagy az új-zélandi dollár ellenében.
Arra, hogy mekkora a baj, az arany figyelmeztetett az elmúlt napokban. A nemesfém korrelációja 2016 óta először ismét pozitívvá vált a dollárral.
Nem csak a jegybanki aranyvásárlás és a közel-keleti élesedő konfliktus verte fel az árfolyamát, az év elejei kitekintőkben is egyre több elemzőház hívta fel a figyelmet a buborékszerű eszközárfolyamokra. Ezt erősítette fel a hirtelen jött menekülés a kockázatosabb eszközökből. Az erősödő dollárhoz és az aranyhoz még egy eszközosztály, az amerikai kötvényeké is csatlakozott, végképp felborítva az elmúlt hónapokban megszokott stratégiákat.
A teljes cikket a Világgazdaság keddi számában olvashatja!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.