Új csúcsok dőltek meg tavaly a személyi kölcsönöknél

Minden eddiginél több, összesen 556,3 milliárd forint értékben kötöttek új személyihitel-szerződéseket tavaly a háztartások – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikái szerint a szerződéses összeg csaknem a negye­dével – 23,2 százalékkal – növekedett egy év leforgása alatt, ami az évről évre tempósan emelkedő bázis tükrében egyáltalán nem rossz teljesítmény. A személyi kölcsönök piaca már jóval meghaladja a válság előtti időszakét is: az MNB adatai szerint 2007-ben 281, rá egy évre pedig 313 milliárd forintot ért el az új szerződések volumene, amit már 2018-ban is sikerült jelentősen túlszárnyalni.

A devizahitelek szerepe a személyi kölcsönöknél is igen jelentős volt a válság előtt: a svájcifrank-alapú, frissen kihelyezett hitelek összege 2007-ben és 2008-ban is meghaladta a 140 milliárd forintot.

Az új szerződések mennyiségének emelkedésével párhuzamosan a fix kamatozású konstrukciók aránya is dinamikusan nő a személyi hiteleknél. A változó kamatozású, de legfeljebb egyéves kamatfixálású hitelek aránya már csak 15,5 százalékot ért el 2019-ben ennél a konstrukciónál az új szerződések között, egy évvel korábban még jóval meghaladta a 23 százalékot. Ez persze egyáltalán nem meglepő: egyrészt az ügyfelek – hasonlóan a lakáshitelekhez – ma már ebben az esetben is igyekeznek minél kiszámíthatóbb feltételekkel eladósodni, másrészt több pénzügyi szolgáltató kínálatában is kizárólag végig fix kamatozás mellett érhető el személyi hitel.

Az új szerződések folyamatosan növekvő mennyisége miatt a személyi kölcsönök állománya hónapról hónapra dönti az új rekordokat.

A teljes cikk a Világgazdaság hétfői számában olvasható