Vraylar nélkül keserű a pirula

Miközben a piaci szereplők zöme a Vraylar (capirazine) sikerességéről beszél, és tegyük hozzá, hogy okkal, hiszen a társaságnak forintban számolva tavaly megduplázódtak és csaknem 50 milliárd forintot értek el a készítmény után járó „royalty” típusú bevételei, a Richter egyéb tevékenységeinek szemlátomást stagnáló vagy éppenséggel (remélhetőleg csak átmenetileg) romló jövedelmezősége kevésbé ad okot a felhőtlen lelkesedésre.

Számokra fordítva, tavaly az utolsó negyedévben

a Richter gyógyszergyártás szegmensének tisztított üzemi fedezeti hányada – Vraylar nélkül – mindössze 2 százalék volt a számításaink szerint(!). Ez az érték több, mint 20 éves mélypont.

Másképpen fogalmazva, a Richternek a Vraylar után járó royalty bevételek nélkül számított gyógyszergyártásából származó árbevétele 94 milliárd forintot tett ki a tavalyi negyedik negyedévben, amin a társaság mindössze 2 milliárd forint tisztított üzemi eredményt ért el. Ez pedig azt jelenti, hogy a gyógyszergyártás szegmens egyszeri (leírásoktól) tisztított üzemi fedezeti hányadának 90 százalékát tulajdonképpen a Vraylar adta. Mindemellett a kedvező devizaárfolyam-hatás a gyógyszergyártás értékesítését megközelítőleg 4 milliárd forinttal javította csak a negyedik negyedévben, mely nélkül így a Richter gyógyszergyártásának tisztított üzemi eredménye vélhetőleg negatívba fordult volna. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ha egy hazai exportőr képes keresni a forint folyamatos leértékelődésén, az kifejezetten örvendetes, de leginkább természetes.

Mindebből pedig az következik a számunkra, hogy

a Richter tisztított üzemi eredménye a Vraylar és a kedvező devizaárfolyam-hatás (azaz forintgyengülés) eredője volt 2019 utolsó negyedévében.

Minden más tényező voltaképpen rontotta azt. A gond ezzel az, hogy a Richternek erre a kettő tényezőre vajmi kevés ráhatása van, mivel a Vraylar sikere elsősorban az egyesült államokbeli partnerén, az Allerganon múlik az USA-ban, a devizaárfolyam meg köztudottan adottság (a Richter hagyományosan ódzkodik az árfolyamfedezeti ügyletektől).

Mindezek tetejébe, az idei évre szóló menedzsment-előrejelzések sem különösképpen szívderítők: az üzemi fedezeti hányadra adott előrejelzés csupán 12,5 százalék, miközben az üzemi fedezeti hányadra vonatkozó elemzői várakozások átlaga ennél jelenleg mintegy 200 bázisponttal magasabb.