Félelmeik miatt takarítanak meg a fiatalok

Váratlan kiadások, betegség miatti bevételkiesés, tartozások – a pénzügyek, a pénzügyi biztonság miatti szorongás gyakori – állítja közleményében a K&H.

Megesik, hogy nem úgy jöttünk ki a hónapból, ahogy azt elterveztük – olvasható a közleményben. A pénzügyi szorongás egy társadalmi szintű probléma, melynek a fiatal felnőttek hatványozottan ki vannak téve, holott a K&H ifjúsági indexe szerint pénzügyi tudatosságuk folyamatosan javul.

A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezői pszichológussal beszélgettek a fiatalok pénzügyi szorongásainak okairól és arról, hogy ez a pénzügyi tudás megszerzésével hogyan csökkenthető.

Az ember és pénz kapcsolatát számos tudományterületet vette már górcső alá. Egy közgazdászok által végzett kutatásnak a célja az volt, hogy a fiatal felnőtt korosztály (18-34 éves) pénzügyi kultúráját feltérképezze. Három szempontrendszer mentén összegezték az eddigi kutatások eredményeit és állították fel saját keretrendszerüket:

Kutatásukban három halmaz rajzolódott ki:

A legutóbbi csoportot, vagyis az aggódó költekezők csoportját a szerzők, a pénzügyi sérülékenység fogalmával kötötték össze. Ez alapján a felhasznált adataik a fiatal felnőttek egynegyedét érintette a kutatás évében.

Ugyancsak aggasztó eredménye lett a Finra Investor Education Foundation felmérésének, mely során az amerikai fiatalok 63 százaléka számolt be nagymértékű stresszről, ha a pénzügyeire gondol.

A pénzügyi sérülékenység és a pénzügyeinkhez köthető szorongás társadalmi szintű probléma, mely hatványozottan érinti a 18-34 éves korosztályt.

Ugyan a függetlenedéssel járó financiális szorongásokat megfelelő tudásátadással csökkenteni lehet, ehhez azonban rendszerszintű erőfeszítéseket kell tennünk.

Nagyon fontos, hogy a gyerekek akár már általános iskolában is betekintést nyerjenek a pénzügyek világába. Nem szabad megállni a kamatos kamat számításánál, hiszen kevés annak az esélye, hogy a hétköznapok döntéshozatalainál ez önmagában segítségünkre lenne.

A K&H Vigyázz, kész, pénz! pénzügyi vetélkedő szervezésével amellett köteleződtünk el, hogy megismertessük a gyerekeket az alapvető pénzügyi fogalmakkal, játékos módon vezessük rá őket a tudatosságra, melyre élesben először éppen függetlenedésük éveiben lesz szükségük

– mondta Horváth Magyary Nóra, a vetélkedő zsűrielnöke.

„Ha valaki motivált a függetlenedésre, de azt érzi, hogy ez nagyon kis eséllyel következhet be – mondjuk azért, mert valószínűtlennek tűnik az, hogy anyagilag önállóvá váljék,„ – az erős szorongást élhet át.

Kisebb lehet ez a szorongás, ha kevésbé motivált a függetlenedésre vagy kevésbé látja bizonytalannak a megvalósíthatóságot, illetve, ha nagyobb saját kontrollt érez a helyzet alakítására vonatkozóan

– mondta el a vetélkedő szervezőinek Ivánovics Petra, pszichológus. A függetlenedéshez való viszony több tényezőből áll. A családban jelen lévő megélhetéssel, takarékossággal kapcsolatos szorongások átadódhatnak a generációk között, melyeket a társadalmi szinten tapasztalt negatív impulzusok elmélyíthetnek.

A függetlenedéssel járó szorongás annak ellenére jelen van, hogy ma a fiatalok egyre tudatosabbak, így pénzügyeikhez is egyre többen nyúlnak hozzáértéssel.

A K&H ifjúsági indexének 2019. harmadik negyedéves adatai szerint egyre többen tesznek félre – a 19-29 éves férfiak 65, míg a nők 42 százaléka rendelkezik megtakarítással. A felmérés szerint a megtakarítási viselkedések nagyon különbözőek: a leginkább tudatos megtakarítási viselkedés 27 százalékra jellemző, ők már hónap elején félreteszik a kívánt összeget.

A hónap végén megmaradt pénzt 23 százalék teszi el, 32 százalék csak alkalmanként takarít meg. Mindössze 18 százalékra tehető azoknak az aránya, akik egyáltalán nem tesznek félre. A függetlenedési szándékot a takarékoskodás célja is jól mutatja: a megtakarító fiatalok fele lakáscéllal tesz félre.

A megtakarítások átlagos összege 418 ezer forint körül alakult 2019 harmadik negyedévében – a 19-25 évesek körében mért átlag 220 ezer forint, ami a 26-29 éves korosztályban már 800 ezer forintra nő.

Tudatosságunk szintje döntő tényező lehet problémáink megoldásában: behunyjuk a szemünket vagy tájékozódunk és alternatívákat keresünk? A pszichológus szerint abban, hogy melyik utat választjuk hangsúlyos szerepe lehet az egyént körbe vevő környezetnek, a rendelkezésre álló lehetőségeknek és a visszajelzéseknek is, valamint az egyén képességeinek.