Csupán arányaiban nő a kártyás fizetés

Miközben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei első negyedéves statisztikái még a bankkártyás vásárlási forgalom dinamikus – tranzakciószámban 8,6, értékben 16,8 százalékos – éves növekedéséről adnak számot, a kiskereskedelem veszélyhelyzet alatti hibernálódása a kártyás vásárlásokban is visszaköszön. Még akkor is, ha a járvány miatt egyértelműen előtérbe került a bankkártyás fizetés a készpénzzel szemben.

Az OTP Banknál lapunknak arról számoltak be, hogy a betéti kártyáiknál a tavalyi év azonos időszakához képest kismértékű forgalom- és tranzakciószám-visszaesést tapasztaltak, a CIB pedig azt jelezte, hogy

a tranzakciók számának 5 és értékének 15 százalékos márciusi bővülését követően áprilisban a vásárlási darabszám 23, az összérték 13 százalékkal esett vissza. Érdekesség, hogy a CIB szerint a csökkenés nagyobb arányú a hitelkártyák esetén, ezekkel a moratórium miatt is kevesebbet költenek az ügyfelek.

Az MKB szerint márciusban

az előző hónaphoz képest 10, az előző év azonos időszakához képest pedig 20 százalékkal ugrott meg az egy vásárlásra jutó kosárérték, miután a járvány megjelenésével elindult egy felhalmozási folyamat.

Áprilisban a tranzakciók darabszáma negyedével, értéke pedig ötödével zuhant, amit a bank a kijárási korlátozás mellett a márciusra előrehozott vásárlásokkal is magyaráz. Májusban viszont már elindult a konszolidáció: áprilishoz képest 14 százalékkal nőtt a költések összege. Hasonló adatokat közölt a K&H is a Világgazdasággal. Adataik azt mutatják, hogy a lakossági bankkártyás tranzakciók száma 18 százalékkal csökkent áprilisban a veszélyhelyzet elrendelése miatt egyébként kiugró márciushoz képest, majd májusban visszaállt a februári szintre.

A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható