A koronavírus-járvány első vesztese a turizmus volt – a légi járatok leállítása, a határok lezárása után szinte azonnal összeomlott a ki- és a beutaztatási piac, a magyarok nem igazán utaztak külföldre, a határon túliak nem érkeztek hazánkba. Bár a korlátozások zömét az országok legnagyobb része március második felében kezdte el alkalmazni, a visszaesés a turisták költéseiben szinte azonnal, már az első negyedévi bankkártyás statisztikákban is visszaköszön.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint annak ellenére, hogy az év első három hónapja kifejezetten holtszezonnak számít a hazai beutaztatási forgalomban,
az elmúlt években a külföldi bankkártyákkal magyarországi elfogadóknál lebonyolított tranzakciók száma 2018-ban 27,6, 2019-ben 24,5 százalékkal nőtt, míg a bankkártyás költések értéke 17-18 százalékkal emelkedett.
Ehhez képest az idei első három hónapban a külföldi kártyabirtokosok által lebonyolított 12,39 millió kártyás vásárlás csak 16 százalékos bővülés, míg a szolgáltatásokra kifizetett 150,2 milliárd forint 8,8 százalékos emelkedés 2019 első negyedévéhez képest. Miután januárban és februárban a fapados járatok a korábbi szezonokhoz képest csúcsra jártak, és a kereskedelmi szálláshelyeken a 2019-es első két hónappal összevetve 12,4 százalékkal több, 716 ezer vendéget regisztráltak a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint,
kiváló negyedévet várhattak a piacon a költések tekintetében is.
Ha azt nézzük, hogy a KSH szerint márciusban már csak a 2019. év vendégszámának alig 26,5 százalékát, 107 ezer vendéget regisztráltak a szálláshelyek, a bankkártyás vásárlások darabszámának és értékének negyedévi emelkedése akár kedvezőnek is mondható.
A teljes cikk a Világgazdaság szerdai számában olvasható
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.