MNB: nem változott az alapkamat

Nem változtatott a kamatkondíciókon a monetáris tanács a mai ülésén, a jegybanki alapkamat továbbra is 0,6 százalék marad – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közleményéből. A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.

Négy év és egy hónap után júniusban 15 bázispontos alapkamat-csökkentésről döntött az MNB, majd júliusban további 15 bázisponttal mérsékelték a rátát.

Virág Barnabás, a jegybank alelnöke már a júniusi kamatvágás után jelezte, hogy további egy csökkentés várható, ezután viszont nem mérsékli tovább a rátát az MNB. A közlemény szerint

a kamatfolyosón – az egynapos betéti-, illetve hiteleszköz – kamatán sem módosított a jegybank.

Fotó: Vémi Zoltán / VG

Állampapírokat vesz a jegybank

A jegybank továbbra is a hosszú szegmensben fog állampapír-vásárlásokat végrehajtani, ami támogatja az államadósság lejárati szerkezetének hosszítását is – tették hozzá.

A közleményben kiemelték: a makrogazdasági és pénzpiaci folyamatokat továbbra is leginkább a koronavírus-járvány hatásai alakítják.

A járvány második hullámának megjelenése a kockázatok növekedését okozza. Az egészségügyi veszélyhelyzet időbeli lefutása, valamint a világgazdaság helyreállásának sebessége továbbra is csak rendkívül nagy bizonytalansággal ítélhető meg.

A döntés eredményétől függetlenül régiónkban továbbra is Magyarországon a legmagasabb az alapkamat.

Erősödött a forint a döntés nyomán

A kamatdöntés kihirdetésekor, két órakor az euró 353,65 forinton forgott, 25 perccel később pedig 353,14 forinton állt a jegyzés. A dollár árfolyama 299,25 forintról 299,09 forintra, a svájci franké pedig 328,94 forintról 328,43 forintra csúszott le.

Bejött az elemzők számítása

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint az MNB mozgásterét érdemben szűkítette, hogy miközben az infláció a vártnál magasabbra, 3,8 százalékra ugrott júliusban az előző havi 2,9 százalékról, a maginfláció 4,5 százalékra az előző havi 4 százalékról, és mivel az infláció a következő hónapokban, valamint a jövő év elejéig a 3 százalékos inflációs cél felett, de a toleranciasávon belül alakulhat, nem lesz szükség szigorításra, amire a következő két-három évben sem kell számítanunk.

Regős Gábor a tanács indoklásából azt említette az első helyen, hogy

a vártnál rosszabb gazdasági teljesítmény nyomán a közleményben megjelenik a növekedési prognózis átgondolásának szükségessége – ez a szeptemberi inflációs jelentésben várható.

Azt is fontos elemnek nevezte, hogy a tanács a vártnál gyorsabban növekvő inflációs folyamatok okai között nem emelte ki az árfolyam alakulását. A gazdaság stabilizálódását, illetve a növekvő államadósság finanszírozását a jegybank az állampapírvásárlási program felpörgetésével kívánja segíteni.